Védjegyet vezetnek be a magyar mezőgépekre

Míg az Európai Unióban tavaly 9 százalékkal kevesebb mezőgazdasági gépet vásároltak a gazdák, addig Magyarországon a visszaesés mértéke eléri a 13-14 százalékot – hívta fel a figyelmet Lőrincz László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének (Megosz) elnöke.

A 35. Agromashexpo keretében megrendezett szakmai fórumon elmondta: relatív előnyt jelent a hazai gyártóknak, hogy termékeik 80 százalékát a külpia­cokon értékesítik, mivel a partnerországokban kisebb mértékben csökkent a forgalom. A magyar piacot azonban továbbra is elsősorban a különböző pályázati források alakítják. A forgalom nagyjából ötévente ugrik meg jelentősebben, az ebből adódó hektikusság pedig nagy károkat okoz a magyar mezőgépgyártásnak. – Csupán azokon a területeken nő a kereslet, ahol nem várható támogatás – fogalmazott az elnök.

Foto:123RF

Az alkatrészforgalom minden évben érezhetően nő, míg az erő- és munkagépek iránti kereslet alacsony. Biztató jel ugyanakkor – folytatta a hazai gyártókat összefogó szervezet vezetője –, hogy az európai mezőgépgyártók szövetsége az év második felére határozott piacbővülést jósol. Magyar oldalról ezt az a felmérés is alátámasztja, amelynek eredményei szerint a hazai termelők 82 százaléka tervez idén valamilyen beruházást. Az elnök szerint van tere az eszközbeszerzésnek, a gazdaságok egy részében nagyon elavult gépeket használnak, sokan évek óta halogatják a cserét. – Bár egy modern gép beszerzése minden bizonnyal nagy összegű beruházásnak számít, az elavult technológia használatával évről évre emelkednek a termelési költségek – mondta.

A szakember úgy véli, hogy a hazai mezőgépipar fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is komoly előnyökkel járna, ezért a kormányzatnak is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az ágazat támogatására. Jelenleg csupán a mezőgazdaságból származó bevételek befolyásolják a szakma fejlődését. – A Nemzetgazdasági Minisztérium által elindított Irinyi-terv például nagy lehetőséget jelenthet az ágazat számára – emelte ki. Majd hozzátette: a mezőgépipar üzemei vidéken vannak, ráadásul a vállalkozások többsége kicsi vagy közepes méretű, így több szempontból is érdemesek a kabinet figyelmére.

Lőrincz László szerint az új gépeket a termelők igényeihez, a mezőgazdasági termelés kihívásaihoz kell igazítani. Olyan technológiát kell gyártani, amely hiányzik a piacról. – A magyar mezőgépipar mindig is figyelemre méltó volt, ezért a kínálkozó lehetőségeket ki kell használni – mondta. A Magyarországon fejlesztett gépek pedig hamarosan új védjegyet kaphatnak. A márkajelzés már elkészült, a védjegy jogvédelem alatt áll, amit a szövetség tagvállalatai használhatnak majd. A fejlesztések mellett a kereskedelmet is erősíteni kell, ezt célozza a gépforgalmazók szövetségével kötött együttműködés. A belső piac mellett pedig a külpia­ci partnerek sorát bővítheti a Magyar Nemzeti Kereskedőház partnersége.

Jóri István, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára a korszerű talajvédelemmel kapcsolatban jelezte: az új módszerekkel meg lehet védeni a talajt, csökkenthető a vízveszteség, elkerülhetők az aszálykárok, ráadásul használatukkal időt, energiát és pénzt is megtakaríthatnak a gazdálkodók. Ezekhez a rendszerekhez azonban modern gépekre is szükség van, amelyek magas beruházási költséggel járnak. A szakember szerint javítani kell a magyar gépfejlesztés versenyképességét. Számtalan talajművelő gép van a piacon, ráadásul nemcsak a hazai, hanem az európai fejlesztőkkel is versenyezniük kell a vállalatoknak. – Kisebb-nagyobb sikerrel mindenki ugyanazt a gépet próbálja eladni, de az ország kicsi, és a piac is szűk. Sokkal kedvezőbb lenne, ha a gyártók együttműködve különböző részegységekre specializálódnának – jegyezte meg.

agrotrend.hu / magyaridok.hu