Vége a dunai, tiszai halászlének, a halászok fogják a fejüket

Drágább, rosszabb minõségû, kevésbé ízletes halakhoz kell hozzászokniuk a mohácsiaknak a jövõ évtõl, amikor az ország összes természetes vízén, így a Dunán is betiltják a halászatot – mondták a hirado.hu-nak helyi vendéglõsök.

Solt Szilvia, a városi halászcsárda tulajdonosa szerint a korlátozást követõen nem tudnak majd dunai halat felszolgálni a vendégeiknek, csak tenyészetekbõl származó, illetve nagykereskedõktõl vásárolt fagyasztott áruból készíthetik ételeiket. Sem a helyiek, sem a turisták nem az efféle halakat keresik a mohácsi vendéglõkben – hangsúlyozta egy másik éttermes, Kovács József. Úgy vélik, mivel ízben nagy a különbség a kétféle hal között, ráadásul a máshonnan származók lényegesen többe is kerülnek, a vendégek is megérzik majd a halászati tilalom bevezetését. Kovács József hozzátette, például a friss dunai süllõt a helyi halászoktól 2000-2200 forintért kapják, míg a fagyasztottért 3000-et fizetnek a nagykereskedõknek.

fotó: Országos Széchenyi Könyvtár

Korábban hasonlókat mondtak a hirado.hu-nak balatoni vendéglõsök is. A tavon már másfél éve tilos a kereskedelmi célú halászat, és azóta egyáltalán nincs balatoni hal az éttermekben, legalábbis legális forrásból. A horgászat nem biztosítja az utánpótlást, mert a vendéglõsök tõlük nem vehetnek halat. Igaz, mint az egyik balatoni vendéglõs megjegyezte, érthetõ a tiltás, mert félõ, hogy az orvhalászok nagy mennyiségû lefagyasztott zsákmányukat a sütödéknél pecásként bejelentkezve, több adagra osztva, könnyedén eladhatnák.

Mint a mohácsi Kovács József mondta, a városban mindenki látja, hogy mi készülõdik, és zúgolódnak is a helyiek. Nem csak a vendéglõkbõl tûnik el ráadásul a dunai hal, hanem a helyi boltokból, és természetesen a friss fogásukat áruló halászokat is hiába keresik majd a vásárlók. Ez azért baj, mert a Duna menti településen az emberek hozzászoktak, hogy közvetlenül fogás után keszeghez, kárászhoz, pontyhoz vagy akár süllõhöz, csukához, harcsához is hozzájuthatnak a folyóból.

Most kezd tudatosodni a lakosokban, hogy hiánycikk lehet a jól megszokott friss hal, sõt, a gyakran fogyasztott kárásszal már most is ez a helyzet, mert a lehalászott mennyiség a hálók fajtáinak és méretének elmúlt években történt korlátozásával a korábbi 20-30 százalékára csökkent – nyilatkozta a hirado.hu-nak Gulyás Antal, a Mohácsi Halászati Kft. vezetõje.

A januártól érvényes tilalom miatt a baranyai városban öt halászattal foglalkozó család megélhetése is veszélybe kerül – közülük vannak, akik már „B-terven” dolgoznak, vagyis felhagynak a mesterségükkel –, valamint kérdésessé válik a kft. jövõje is. A cég már meghirdette az ingatlanjait, az irodaépület már el is kelt. Mint Gulyás Antal a hirado.hu-nak mondta, nem várnak semmi jót, nem úgy látják, hogy bármilyen formában tovább gazdálkodhatnak a mohácsi vizeken. A városban azt rebesgetik, az idén esedékes pályázaton a horgászok kapják meg az állami tulajdonú vizek használati jogát – tette hozzá. Igaz, a cégvezetõ szerint, hiába is kapnák meg a lehetõséget, hogy továbbra is õk adhassák a horgászoknak a területi engedélyeket, ezen kívül csupán a haltelepítés és a szelektív halászat maradna a cégnek, ami rendes halászat nélkül csak „bohóckodás” – fogalmazott.

fotó: MTI Archiv

Nagyon nem jó a halászati tilalom bevezetése, Mohácson biztosan nem – összegezte saját tapasztalatai alapján a halászok, halboltosok, vendéglõsök és a halételek kedvelõinek véleményét Solt Szilvia étteremtulajdonos. Fekete János, a 800-900 fizetõs tagot számláló Pest József Horgász Egyesület elnöke szerint azonban túl sok a hûhó a dunai halászat betiltása körül, nem lesznek olyan mértékû negatív hatásai, mint amilyenekkel néhányan riogatnak. Öt ember elbocsátása bármilyen más okból is elõfordulhat, sõt ennél sokkal nagyobb létszámleépítések is vannak az országban, amelyek kisebb tiltakozást váltanak ki – mondta a mohácsi egyesület vezetõje.

Az sem igaz, hogy a helyi lakosokat annyira megviseli majd a dunai halárusok eltûnése. A horgászoknak ezentúl is lesz friss hal a tányérján, egyébként meg az emberek eddig sem tudták, mit esznek, az elfogyasztott halak nagyjából fele egy ideje már tenyészetekbõl származik Mohácson is. Miközben a halászat betiltásának nagy elõnye, hogy megszûnik a vizek túlhalászása, ami miatt például eltûnt a kecsege és a márna. Már a hálók méretének és fajtáinak pár éve elrendelt korlátozása is látható eredményt hozott, újra elkezdett élni a víz – fogalmazott. Fekete János.

Az egyesületi elnök hozzátette, teljesen azért nem kellene megszüntetni a halászatot, a korábbiakhoz képest ellenõrzöttebben és kisebb mértékben folytatódhatna ez a fajta halfogás is. Ám ha nincs köztes megoldás, akkor sokkal jobb helyzetet eredményez a tiltás, mint az eddigi gyakorlat folytatása, a Duna lerablása. Fekete János arról is beszélt, hogy az új idõszakban, vagyis január 1-tõl minden bizonnyal a horgászok kapják meg a jogokat a helyi vizekkel való gazdálkodásra, mint ahogy azt Gulyás Antal, a halászati kft vezetõje is vélelmezi.  Fekete János úgy értesült, hogy az vonatkozó pályázaton – amelynek végrehajtási rendeletét novemberre várják – elõnyt élveznek a horgászegyesületek, amelyek közül Mohácson az övék a legnagyobb.

Az elnök megjegyezte, a horgászok sem szentek, köztük is vannak, akik szabálytalanul nagy mennyiségben fogják a halakat, amelyeket aztán eladnak. Megélhetési „húshorgászok” a jövõben is lesznek, õk látják el feketén a szomszédjukat, ismerõsüket friss hallal. Az egyesület határozottan ellenzi a tevékenységüket, és büntetéspárti az esetükben – tette hozzá az elnök.

agrotrend.hu / hirado.hu