Vetőmagpiac: évente hozzávetőlegesen 15-25 új őszi kalászos fajta kap állami elismerést

– Hány szereplős ma kb. a hazai kalászos vetőmagpiac?

– A hazai kalászos vetőmagpiacon tevékenykedő cégek száma 600-650 körül alakul manapság. A legnagyobb részt ezen belül a vetőmag szaporítók teszik ki, akik évenként változó mértékben, de hozzávetőlegesen 450-500-an egyéni termelőként és társas vállalkozásként vesznek részt a vetőmag szaporítási munkákban. A kalászos növények kereskedelmével 150-170 forgalmazó cég foglalkozik, és a vetőmagpiac genetikai bázisát biztosító nemesítők és fajtatulajdonosok száma közel 30.

– Mennyire stabilizálódott a vetőmagpiac, jelennek-e meg időről időre új szereplők a piacon?

– A kalászos vetőmagtermelésben és értékesítésben egyik évről a másikra nagy változások nem mennek végbe. A piaci szereplők száma stabilnak tekinthető. Az új fajták megjelenése folyamatos, és ezzel együtt csekély mértékben, de bővül a fajtatulajdonosi kör. Ez leginkább a már hazánkban levő külföldi nemesítő cégek portfólió bővítésének eredménye.

– Milyen súlyt képviselnek a piacon a hazai nemesítőházak, vetőmagelőállítók?

– A hazai nemesítőházak piaci részesedése az utóbbi években csökkent, így a 10-15 évvel ezelőtti 75%-os részarányuk mostanában már 50% alá esett vissza. Nagy fajtaszám jellemzi a piaci kínálatot, a forgalmazott fajták döntő többsége a hazai államilag elismert növényfajták jegyzékében szerepel, kisebb része pedig az Uniós Közös Fajtakatalógus külföldi fajtái. A vetőmag előállításokban, a hazai szaporításban még továbbra is háromnegyed részben a hazai Nemzeti Fajtalistán szereplő fajták találhatók.

– Mennyi újdonság jelenik meg évente a magyar piacon?

– A nagy fajtaszám mellett új tendenciaként megjelent a gyors fajtaváltás. A kínálatban és a forgalmazásban egyre kevesebb a hosszú múlttal rendelkező fajta. Évente hozzávetőlegesen 15-25 új őszi kalászos fajta kap állami elismerést, ezek többsége általában őszi búza. A kínálat és a nemzeti lista folyamatosan bővül.

– Érezhető-e a kalászos hibridizáció fokozatos térhódítása Magyarországon is?

– A hibrid kalászosok elterjedése hazánkban lassú, de biztos emelkedéssel jellemezhető. A hibrid búza évek óta jelen van a piacon, és európai mércével mérve Franciaországot követően a legjelentősebb relatív növekedést könyvelheti el. A területi részesedése őszi búza esetén becslések szerint nem haladja meg a 4%-ot, de a hibridek stabil részei a fajta-szortimentnek. Erőteljes térhódításról nem beszélhetünk, de az elkövetkező években esetlegesen tovább nőhetnek az eladások ebben a fajtatípusban.

– A VSZT sokat kampányolt a fémzárolt vetőmag mellett. Milyen trendet mutat ezek vásárlásának aránya?

– A fémzárolt vetőmagvásárlás az utóbbi három évben emelkedő trendet mutat. A szántóföldön, vetőmag szaporításokban megtermelt vetőmag mennyisége 40%-os felújítást is lehetővé tesz. A gyakorlatban a felújítási arány alacsonyabb értékeket mutat, tavaly 24,9% volt, de ha ehhez hozzávesszük azokat a tételeket, amely ismert biológiai értékű, magas szaporítási fokú anyagok saját felhasználási célú továbbszaporításából származnak, akkor már 30% feletti felújítási arány becsülhető.

– Változott-e a vetőmag-előállítás szabályozása, mit kell tudniuk a termelőknek?

– A vetőmag előállítások szabályozása alapvetően nem változott az elmúlt egy évben. A hibrid árpával igaz bővült a forgalomba hozatali szabályozás vetőmag szaporítások ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi rész, de ezen felül más módosítás nem lépett életbe. A szántóföldi ellenőrzést és minősítést, valamint a fémzárolást érintő hatósági ellenőrzési tevékenységet az előző évek gyakorlatának megfelelően kell végrehajtani. Továbbra is fontos jogszabályi előírás, hogy kizárólag fémzárolt, minősített vetőmag hozható forgalomba. A forgalomba hozatal tág meghatározása magában foglalja a mindenféle vetési céllal történő értékesítést, illetve az ilyen célra történő tárolást is. A saját célra megtermelt vetőmag értékesítése fémzárolás és minősítés hiányában fekete vetőmag forgalmazásnak minősül, és súlyos jogszabálysértés.

*

Csak hatósági nyilvántartásra utaló számmal ellátott vetőmagok forgalmazhatók

Az egységes hatósági rendszer által biztosított nyomon-követhetőség érdekében a Földművelésügyi Minisztérium a szántóföldi, valamint a zöldségnövények vetőmagjainak forgalmazására vonatkozó szabályoknál előírta a hatósági címke adattartalmának kiegészítését. Az új rendelkezés szerint Magyarországon mostantól a vetőmagok forgalmazásánál, azok címkéjén a hatósági nyilvántartásra utaló számot is fel kell tüntetni. A jogszabály módosításával a vetőmagvak hatósági címkéinek használatával javíthatók az ellenőrzések, és a visszaélések elkerülhetők.

A változtatással a teljes vetőmagpálya szereplői által elvárt minőségi garanciák is biztosítottak lesznek.

A magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazata a vetőmagtermesztés, így hazánk a világ vetőmag exportőrei között a 9., Európában a 3. helyet foglalja el.

100 milliárd forintos bevétel

A hazai vetőmag szektor alapvetően exportorientált, Európa élvonalához tartozunk a vetőmagok előállításában és értékesítésében. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások évente csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, s éves szinten nagyságrendileg 100 milliárdos forint árbevételt realizálnak. A vetőmagágazat a hazai vásárlói igényeket és az exportigényt biztonsággal ki tudja elégíteni, de vannak olyan növényfajok, és speciális, keresett fajták, ahol erős importtevékenység zajlik.

agrotrend.hu / scs