2019.10.21., hétfő , Orsolya

Agrárpiac

2017. április 03. hétfő • 09:54

Visszahúzta az egyenleget a gabona, a feldolgozottság növekedett

Továbbra is tekintélyes többlet jellemzi Magyarország agrárkülkereskedelmét, de tavaly a behozatal értékének növekedése meghaladta a kivitelét – derült ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentéséből. A tovább növekvő kivitel ellenére öt év után ismét hárommilliárd euró alá esett az élelmiszer-gazdasági külkereskedelem szaldója.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 1,6 százalékkal emelkedve 8037 millió eurót, behozatala pedig 6,3 százalékos emelkedés után 5160 millió eurót tett ki. A 2878 millió eurós aktívum így 180 millió euróval, 5,9 százalékkal maradt el a 2015-östől. Mennyiségben is tart a bővülés, hiszen az élelmiszeripari termékek exportvolumene 1,4, az importé 6,8 százalékkal bővült.

Mivel az exportárindex 0,2 százalékkal emelkedett, az importárindex pedig 0,5 százalékkal mérséklődött, az agrár-külkereskedelmi cserearány mérsékelten javult 2016-ban. A tavalyi teljesítmény azt hozta, hogy az agrárexport aránya a 2015-ös 8,7-ről tavaly 8,6 százalékra csökkent. Az agrárimport aránya évek óta 6 százalék körüli, 2015-ben 5,9, 2016-ban 6,2 százalékot ért el.

Fotó:123rf

A három legnagyobb bevételt hozó agrártermékünk a kukorica, az állati takarmányok és a baromfihús. Az adatokból leszűrhető, hogy az aktívum szűkülése leginkább az egy évvel korábbinál kisebb gabonakivitel hatása. Mivel a 2015. évi kukoricatermés 2,7 millió tonnával volt alacsonyabb az azt megelőző évinél, a tavalyi 40 százalékos kukoricaexport-visszaesés mögött az alacsonyabb készletszintet, az árak emelkedése miatt pedig a vetőmagkivitel hatását is tetten érhetjük – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, a TakarékBank vezető agrárszakértője. A kivitt kukorica átlagára ugyanis jelentősen, 22 százalékkal magasabb volt az előző évinél, a búzáé pedig a világpiaci trendekkel összefüggésben 16 százalékkal visszaesett.

Nagyon fontos üzenete van számunkra annak is, hogy agrár-külkereskedelmünk tavalyi élénküléséhez az élő állatok és az állati termékek milyen nagy mértékben járultak hozzá. A baromfihús-kivitel mennyisége 19 ezer tonnával, értéke 36 millió euróval emelkedett, ami alátámasztja, hogy a szektorban zajló fejlesztéseknek milyen nagy jelentőségük van – hangsúlyozta Fórián.

Fotó:Pixabay

Bár mind élő sertésből, mind sertéshúsból többet importálunk, mint amennyit kiviszünk, a sertéshús-külkereskedelem értékében továbbra is aktívumot mutat. Vagyis nagyobb hozzáadott értékű sertéstermékeket viszünk ki, mint amilyeneket behozunk. A sertéshús kivitt mennyisége 4 százalékkal csökkent, de az exportátlagár 3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A sertéshús-behozatal ugyanakkor 16 százalékkal nőtt, így 2016-ban 20 ezer tonnával többet, 144 ezer tonnát hoztunk be. A madárinfluenza okozta termeléscsökkenés miatt azonban előrevetíthető, hogy a 2016-ban meghatározó baromfihús-kivitel idén kevésbé tud hozzájárulni az agrárkivitel növekedéséhez.

Eközben egészséges irányba változik az agrárexport feldolgozottság szerinti szerkezete. Az elmúlt négy évben nőtt a másodlagosan feldolgozott élelmiszerek aránya a kivitelben, tavaly már elérte a 39 százalékot – ami persze a visszaeső kukoricaexportnak is köszönhető –, miközben 2012-ben még csak 31-32 százalék volt. Az importoldalon ugyanez az arány továbbra is magasabb, tavaly 47 százalék volt.

agrotrend.hu / vg.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.