Zártkertek átminősítése – Zalában 12 ezer kiskert veszítette el mezőgazdasági minőségét

Népszerű a korábban illegálisan beépített zártkertek átminősítését célzó kormányzati intézkedés. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint az eltelt csaknem egy évben több mint 61 ezer kérelmet nyújtottak be az ügyfelek, az eljárásokban 138 millió négyzetméternyi területet minősítettek át a földhivatalok, azaz 13 800 hektárt. Egy 2015-ben hozott kormányrendeletnek köszönhetően tavaly november 30-a óta ingyenesen kérhető a korábban hobbikertként működő területek átsorolása.

Az eredetileg mezőgazdasági területnek számító kiskertek közül a legtöbbet Pest és Zala megyében minősítettek át, Pest megyében 15 ezer ingatlan, míg Zalában 12 ezer kiskert veszítette el mezőgazdasági minőségét.

Az intézkedés a nagyobb városok vonzáskörzetében volt a legnépszerűbb. Debrecen környékén egy év alatt több mint 4600 zártkertet szüntettek meg, majd a sorban Zalaegerszeg következik, ott 3777 ingatlan esetében kérték a könnyítést a tulajdonosok, Győr és Szeged környékén pedig háromezer ingatlanról döntöttek a földhivatalok. A fővárosban 1500 kiskert került ki a mezőgazdasági területek közül. A statisztika szerint Szolnok, Esztergom, Tatabánya, Cegléd, Gödöllő, Monor, Ráckeve és Vác környékén is településenként közel kétezer beadványt dolgoztak fel. Míg a kaposvári, nyíregyházi, szombathelyi, balatonfüredi, tapolcai, veszprémi, keszthelyi, lenti, letenyei, kaposvári földhivatalokban több, helységenként ezer ingatlan ügyintézését végezték el.

Országszerte több ezer zártkertként nyilvántartott terület van. A városok közelségében kialakított, korábban hobbikertként funkcionáló területek jó része az utóbbi évtizedekben elveszítette a funkcióját. Egy részük lassan az enyészeté lett, a nagyvárosok vonzáskörzetében lévő telkeket pedig az évek alatt beépítették a tulajdonosok, mindezt persze jogszerűtlenül, hiszen a zárt kertek legfeljebb három százalékát foglalhatja el valamilyen építmény. Ahogy emelkedtek a lakásárak, fogytak és drágultak az építési telkek, úgy jelent meg egyre több lakó a korábbi szőlőhegyeken és kiskertekben. A turisztikai szempontból kiemelt térségekben pedig, mint például a Balaton-környéke, a zártkertekből nyaralók lettek.

Mivel egy ilyen ingatlan külterületnek számít, ezért sok helyen sem közműveket, sem utakat nem építettek ki. Az új földtörvény életbe lépésével pedig alaposan szigorodtak az adásvételre vonatkozó szabályok is, ráadásul egy külterületi ingatlan értéke a lakáspiacon is alacsonyabb.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: az új szabályozásnak köszönhetően számos város esetében rendeződhet a problémás területek helyzete. A korábban külterületnek számító városrészeket belterületté nyilváníthatja az önkormányzat, ezzel „legalizálva” az ott élők helyzetét. A zártkertek lakói bekerülhetnek az önkormányzat nyilvántartásába, a települések pedig támogatást kaphatnak az „új” lakosok után az államtól.

Az intézkedésnek azonban borsos ára van. Mivel megváltozik a belterület határa, a településeknek új rendezési és szabályozási tervet kell készíteniük, meghatározni a területek beépíthetőségének mértékét, városképi előírásait. Ennél nagyobb terhet jelent azonban a közműszolgáltatások kiépítése az új városrészekben. Schmidt Jenő szerint a szennyvíz elvezetése és az úthálózat kialakítása járhat a legtöbb költséggel, amit a legtöbb település önállóan nem tud finanszírozni, ezért véleménye szerint a lakók anyagi hozzájárulására is szükség lesz.

agrotrend.hu / magyaridok.hu