A globális gabonatermést csökkenti a szélsőséges időjárás

fotó: 123 RF

Azokban az években, amikor ilyen események történnek, az érintett országban a termelés átlagosan 9 – 10 százalékkal csökken. Erről számolnak be kanadai és nagy-britanniai kutatók a „Nature” szaklapban.

A nagy területeken monokultúrás termesztést folytató gazdagabb országokban a csökkenés 8 – 11 százalékkal magasabb, mint a szegény országokban, ahol kisebb területeken kevésbé intenzíven művelt mezőgazdasági területeken folyik a termelés.

A klímaváltozást és az ilyen típusú időjárási jelenségek várható növekedését tekintve sürgősen szükség van az ilyen változásokhoz történő alkalmazkodásra, írják a kutatók. Elemzéseikbe mintegy 2.800 extrém időjárási jelenséget – aszályokat, hőhullámokat, árvizeket, hidegbetöréseket – vontak be 1964 és 2007 között, a hozzájuk tartozó mezőgazdasági adatokkal együtt.

A forrósággal és az aszállyal ellentétben az árvizek és az extrém hideg időjárás országos szinten nem csökkentik jelentősen a termelést búzánál, kukoricánál vagy rizsnél. A Montreáli Egyetemen Navin Ramankutty kutatócsoportja ezt azzal magyarázza, hogy ezek az események lokálisan lépnek fel és időben korlátozottak. „A legtöbb áradás tavasszal, a hóolvadás után történik, és a hidegbetörések valószínűsége is a növekedési időszakon kívül a legnagyobb.”

Ami még megmutatkozott: Míg az extrém forróság esetén csak a gabonafajták hozama csökkent, az aszályos időszakok sok növényt teljesen tönkretettek, és egész területek tettek termesztésre alkalmatlanná. Ugyanakkor a gabonatermesztés a következő évben a sokéves növekedési trendben bekövetkező törést szinte teljesen ledolgozta, és a trend folytatódott.

Regionális szinten végzett további tanulmányokra van szükség, pl. a térben korlátozott áradások elemzéséhez. „Ezeknek magukba kellene foglalniuk a trópusi viharokat, a heves esőzéseket, és a szél okozta károkat”, hangsúlyozta Ramankutty. A szélsőséges időjárásra való jobb felkészüléshez különböző lehetőségek állnak rendelkezésre, mondta: „A vízkészleteket és a talajminőséget biztosító jobb menedzsment, de lehet ez olyan gabonafajtákra történő váltás, melyek kevesebb vizet igényelnek, ellenállóbbak a szárazsággal és a nagy meleggel szemben, vagy korábban érnek.”

Christoph Müller a klímakutatással foglalkozó Potsdam Intézet (PIK) klímaszakértője a tanulmányt megalapozott elemzésnek tartja. „Hiánypótló a klímával, mezőgazdasággal és táplálkozásbiztonsággal foglalkozó feszültségekkel teli területen, melyet már többször megvitattak, de mennyiségileg eddig még nem számszerűsítettek.”

A táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos kockázatok a jövőben emelkedni fognak: Egyrészt gyakrabban lesz forróság a klímaváltozás miatt. „Nehéz megmondani, hogy az aszályos időszakok száma imilyen mértékben fog növekedni, mert ez sokkal komplexebb jelenség.”Azonban már ma is látható, hogy a száraz területek, pl. a Földközi-tenger körül, hamarosan még szárazabbak lesznek. Másrészt a világ legalább még négy évtizeden keresztül növekvő népességét, mely egyre több húst szeretne, el kell látni.

Az állati fehérje iránti igény növekedését a Kalifornia (Berkeley) Egyetem fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértője és közgazdásza, Maximilian Auffhammer is fő problémának látja. „A gabona iránti keresletet ez exponenciálisan fogja növelni. A globális friss víz iránti keresletnek is rendkívüliek a következményei.” A monokultúrák nagy mennyiségű gabonát adnak ugyan alacsony költségek mellett, „azonban kockázatosak is”, mondta Auffhammer a magasabb érzékenységre utalva.

Néhány héttel ezelőtt csehországi kutatók vázolták a jövőben várható extrém időjárási jelenségek lehetséges hatásait az európai búzatermesztésre. Mivel az a veszély fenyeget, hogy 2100-ig a hőhullámok, a heves esőzések és az aszályok száma megkétszereződhet vagy akár megháromszorozódhat, felszólítottak arra, hogy időben foglalkozzanak a szakemberek ellenállóbb búzafajták nemesítésével.

agrotrend.hu / proplanta