2019.10.18., péntek , Lukács

Árutőzsde

2015. december 18. péntek • 15:16

Gabonapiac: csendes, év végi hangulatban hullámzik a jegyzés

Egy héttel ezelőtt a heti gondolatmenetem címe végére kérdőjelet tettem, de a hét azt igazolta, hogy igen, volt még lefelé.


fotó: 123rf

Az európai jegyzéseknél mind a kukoricánál, mind a búzánál csökkentek a jegyzések és ennek oka megint csak nem a fundamentális tényezőkben, hanem a pénzügyi helyzet alakulásában keresendő. Nem szeretnék devizapiaci elemzésbe belemenni, de az EURO és az amerikai dollár közötti árfolyam-ingadozások napról-napra változtatják a piaci résztvevők helyzetét és ez bizonytalanságot eredményez. A bizonytalanság viszont a forgalom csökkenését és így a kereslet csökkenését is. Az árakat viszont ez alapvetően befolyásolja – értelemszerű, hogy ha nincs kereslet, akkor az árak csökkennek.

Fundamentális elemzéseink sorába illeszkedik viszont a globális kereslet-kínálati helyzet alakulása, ami továbbra is kiegyenlítettnek tűnik. Az elmúlt napokban kevesebb hír érkezett az El-Nino hatásáról, mintha megint kicsit csillapodna a félelem.

Év vége felé közeledve az itthoni helyzetet is újra lehet értékelni és ezt most egy olyan grafikon kapcsán tenném meg, amit nem tudom, meddig fogunk tudni még látni. A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójának jegyzéseire gondolok. Az ábrán a kukorica és a búza jegyzéseit tüntettem fel és ami ezekben a számomra elszomorító, hogy az utóbbi napok vízszintes vonala nem hiba, hanem sajnos tény, a  forgalom hiánya miatt nem változnak az árak. Sajnos a nyitott kötésállomány is csak nominális, a búza esetében jelképes, csak a kukorica és a napraforgó márciusi jegyzése esetében van olyan méretű nyitott kötésállomány, ami valamiféle érdeklődésre utal.

Ezek alapján a lenti jegyzéseket úgy kell tekintenünk, mintha a búza esetében már csak egy teljesen nominális érték lenne, talán már nem is reális. A kukorica még követi a trendeket, mivel ott legalább vannak még ajánlatok, még ha nem is találkoznak ezek.

 Amit azonban el lehet mondani a diagramok kapcsán – és ez tükrözi a helyzetet –, hogy a búza jegyzése az egész év folyamán egy szűk sávban mozgott és a július végéig tartó időszakban az augusztusi jegyzés folyamatosan követte a piac a fundamentális tényezők alakulását és a pozitív termés-várakozásokat. Ennek eredményeként csökkent a jegyzés a 48.000,-Ft/to-s szintre és ha reálisan nézzük a helyzetet, akkor ez volt és ma is ez az a szint, ahol érdemi érdeklődés volt a felhasználók részéről a termény iránt.

Augusztusban aztán eltűnt a jegyzés és a decemberi határidő szinte csak arra volt jó augusztus vége felé, hogy a mutassa, merre kellene mennie az áraknak. A harmadik szakasz már a márciusi szállítási határidő és erről már tényleg csak azt lehet elmondani, hogy csak „dísz” az ábrán, jobb híján...
A kukorica élénkebb volt és ma is élénkebb, ahogy említettem vannak ajánlatok és a 13500 tonnányi nyitott kötésállomány még reménnyel töltheti el a tőzsde iránt érdeklődőket. A nagyobb érdeklődést és az áttekinthetőbb helyzetet jelzi, hogy itt már az év elejétől voltak jegyzések több határidőre is és ezek között a novemberi és márciusi határidőre is.

Nem szeretném ismételni a korábban írtakat, mindannyian emlékszünk még az évfolyamán bejárt útra és a hangulat-változásainkra és csak egyetlen momentumra utalnék most: Jól látszik, hogy a hirtelen árfelfutásnak mindig van korrekciója a július elejétől kezdődött rally augusztusra kifulladt és a második nekifutás augusztusban már gyorsabban korrigált. Aki ezeket a mozgásokat jó irányba tudja elkapni, nagyon jól tud járni, de sajnos a tőzsde egyik „ököl-szabálya”, hogy a résztvevők 10%-ának nyereségét a 90% vesztesége fedezi...

Amit fontosnak tartok, hogy a novemberi jegyzés beállt a reális árszintre és amit most látunk jegyzéseket, azok mintha továbbra is kissé a reális piaci árak felett lennének – legalábbis, ha a nemzetközi jegyzésekből indulunk ki.

Végezetül egy olyan ábra, ami miatt fontosnak tartom, hogy a nemzetközi helyzetet állandóan figyelnünk kell. Az elmúlt tíz évben még a legalacsonyabb termésmennyiség esetén is volt exportálandó többlet és részemről nagyon remélem, hogy ez így is marad és a belföldi felhasználás növekedése együtt fog járni a termelés szintjének emelkedésével.



agrotrend.hu / Bidló Gábor

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.