Hol csökkent a vetésterület?

Elsősorban a kukorica esetében érdekes a kép, hiszen vannak olyan területek, ahonnan akár 30-40 %-os csökkenést is vártunk, ezzel szemben a számok mást mutatnak.

Összességében a tavalyihoz képest a vetésterület csak 4,5 %-kal csökkent és igazán nagy változás Pest megyében (-9.600 ha, 16 %) és Békésben mutatkozik. Ez utóbbi, mint jelentős kukorica termőterület figyelemreméltó, hiszen itt a most közölt adatok alapján 15 %-os csökkenés várható ami 17.000 ha-ral kisebb, mint a tavalyi volt. Ez azonban nem példa nélküli, 2012-ben is csak 92.600 ha volt a vetésterület a több év során jellemző 115 – 120 eha-ral szemben, mégis figyelmeztető, hogy az egyik hagyományos kukoricás körzet véleménye szerint kevésbé érdekes a kultúra termesztése, mint korábban volt.

Hasonló tendencia figyelhető meg a Dunántúl megyéinél és főként a középső vidékeken. Mind Somogy, mind Tolna megyében folytatódik a negatív tendencia és csökken a vetésterület – remélhetőleg ez megáll és újra „magyar kukorica övezetként” lehet majd a térségre tekinteni. A 2010-es évek elején mindkét megyében 110 ezer hektár körüli területhez képest az idei tervezett területek 70 (Somogy) illetve 87 ezer hektáros nagysága már érzékeny mennyiségi csökkenést is jelentenek. Csak ez a két megye kibocsátása így mintegy 400 -450 ezer tonnával csökkentheti a rendelkezésre álló árualapot.

Vannak ellentétes irányú változások is, sajnos ez azonban csak alig 6 – 7 ezer hektárt tesz ki és nem véletlen, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye a vezető ebben, a közel 3.900 hektáros növekedésével. Második helyen áll Borsod, ahol azért a tavalyi csökkenés korrekciója is szerepet kaphat.

A több éves átlag alapján számolható termésmennyiség így most kb. 6,3 millió tonna lehet 2016-ban, ami egy jó átlagos termésnek felelne meg és továbbra is a biztonsággal értékesíthető export volument is lehetővé teszi a hazai szükségleten felül.

Kérdés persze, mi lesz akkor, ha mégiscsak azok várakozása igazolódik be, akik most azt mondják a visszaesés ennél nagyobb. Szerintem akkor sem lesz érdemi probléma, a hazai feldolgozók környezetében és a szomszédos országok feldolgozóinak magyar áruval történő kiszolgálására elegendő lesz az árualap. Ahhoz, hogy a várhatóan növekvő belföldi igényeket kielégítésével gond legyen, ahhoz nem 4,5 %-os, hanem 30 %-os terület csökkenésnek kéne bekövetkeznie és ez azért már nem valószínű. . .

Érdemes azért elgondolkozni, mert a kukorica vetés még csak most kezdődött el, hátha nem is olyan „rossz” növény a jó öreg tengeri…

Az Agrárkamara által gyűjtött és a Gabonaszövetségen keresztül kapott adatok összevetése a korábbi adatainkkal a szója esetében is eloszlat egy várakozást. A tavalyi kiugróan magas vetésterület után kettős találgatás zajlott a tél folyamán. Voltak, akik a tovább növekedésre szavaztak, nem utolsó sorban a speciális támogatások miatt és akár további 10 – 20 ezer hektáros növekedést sem zártak ki. Mások viszont a csökkenés mellett érveltek, mert a jövedelmezőség sok térségben nem úgy alakult, ahogy a termelők várták. A területek változását tükröző ábra a gazdasági racionalitást is megmutatja, inkább a pesszimisták várakozását igazolva.

A napraforgó esetében nem történt nagy változás, a lehetséges maximum közeli területen tervezik a gazdák elvetni idén is, néhány ezer hektáros eltérés van csak az elmúlt évekhez képest. Ezen belül vannak jelentősebb elmozdulások ugyan, de ezek is inkább a korábbi csökkenés korrekciójaként jelentkeznek vagy a növekedés utáni csökkenés és nem alapvetően új irányzat, mint például a szójánál volt tavaly.

Mindenesetre érdeklődéssel várhatóak a további adatok, információk, hiszen még nem tudjuk, mi lesz az AKG-s „eredményhirdetés” hatása és az még hozhat változásokat a ténylegesen elvetett területek nagyságában. A finom-hangolás most folyik és ennek eredményére még várnunk kell.

Addig is legyen a tavaszi munkákhoz alkalmas időjárás és jöjjön az eső, amikor a vetőmagvak a földbe kerültek. A fontos most, hogy a termelők szemszögéből nézve legyen ’JÓ IDő’!

agrotrend.hu / Bidló Gábor