100 millió dollárt is elérheti idén a Kínába irányuló magyar élelmiszerexport

Több megállapodást is kötött Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kelet-kínai Ningpóban, amelyeknek köszönhetõen bõvülhet, az év végéig elérheti a 100 millió dollárt a magyar élelmiszeripari termékek Kínába irányuló exportja.

Döntés született arról is, hogy a fagyasztott sertéshúsra exportengedéllyel rendelkezõ három magyar vállalat mellett további négy cég auditját is elrendelik. – Sikerrel lezártuk a tejtermékek exportjára vonatkozó protokollunk tárgyalásait is, ami azt jelenti, hogy a kínai hatóságok megkezdik az érintett magyar vállalatoknál is az elõzetes szakmai, minõségi ellenõrzést – tette hozzá.

Kína és a kelet-közép-európai országok (KKE) miniszteri szintû befektetési és kereskedelmi expójához kapcsolódóan a magyar és a kínai fél négy megállapodást szentesített. A tárcavezetõ ezeket a magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi együttmûködésben újabb áttörésként értékelte. Hangsúlyozta, közép-európai összevetésben tavaly Magyarországról érkezett a legtöbb export Kínába és 2015-ben fordult elõször elõ az, hogy Magyarország elsõ számú kereskedelmi partnere az EU-n kívül Kína volt.

Az idén az elsõ 3 hónapban a magyar kivitel Kínába 23 százalékkal nõtt a tavaly azonos idõszakihoz képest, miközben az élelmiszeripari export 2,5-szersére bõvült – emelte ki a miniszter. Mint mondta, az ágazat "lendületben tartása" érdekében egy új élelmiszerbiztonsági együttmûködést is indul, amely a magyar cégek számára piaci elõnyt nyújthat, miután a magyar élelmiszerbiztonsági elõírások Európában a legszigorúbbak és alaptörvényben rögzített a magyar mezõgazdaság GMO-mentessége.

Fotó: KKM

Szijjártó Péter szerdán tárgyalt Kao Hu-cseng kínai kereskedelmi miniszterrel és Szun Ta-vejjel, a Kínai Minõségellenõrzési és Karanténozási Hivatal (AQSIQ) miniszterhelyettesével is.

Fotó: KKM

Csung San kereskedelmi miniszterhelyettessel megnyitották a magyar-kínai befektetési és kereskedelmi fórumot, amelyen mintegy 40 magyar és 50 kínai vállalat képviselõi vettek részt.

A tárcavezetõ a magyar-kínai gazdasági, kereskedelmi, üzleti kapcsolatok alapján egyértelmû sikerként értékelte, hogy megvalósulni látszik a magyar kormány által meghirdetett Keleti nyitás egyik fõ célkitûzése, hogy a sikeres ázsiai vállalatok európai gazdasági terjeszkedésének hídfõállásává váljon az ország.

– Célunk, hogy azok a sikeres cégek, amelyek Európába hoznak termelõkapacitást, azt Magyarországra hozzák. A tavalyi évben a 4. 5. és 6. legtöbb beruházás hazánkba Kínából, Indiából és Japánból érkezett. Ez azt mutatja, hogy Magyarország vonzó környezetet tud biztosítani – hangsúlyozta a tárcavezetõ.

agrotrend.hu / MTI