FÓKUSZBAN

Ha nincs öntözésfejlesztés, nem javul a versenyképesség

Ha nincs öntözésfejlesztés, nem javul a versenyképesség

Az agrárium jövőjéről és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara céljairól ...

Ismerjék meg 2019 legjobb traktorait!

Ismerjék meg 2019 legjobb traktorait!

Nemrég adták át az Év traktora 2019 (Tractor of the Year 2019) ...

Keressük Az Agrárvilág Szépét!

Keressük Az Agrárvilág Szépét!

Olyan hölgyeket keresünk, akiknek nem csak kötődésük

Élelmiszergazdaság

2018. november 06., kedd • 13:53

A klímaváltozás bizonytalanná teszi az élelmiszertermelés és -elosztás feltételeit

Magyarország a 30. helyen áll a 113 országot magában foglaló Globális Élelmiszerbiztonsági Index rangsorában.

A Corteva AgriscienceTM, a DowDuPont Mezőgazdasági Üzletága és a The Economist Intelligence Unit (EIU) közzétette a 2018-as Globális Élelmiszerbiztonsági Index (GFSI) megállapításait. A Corteva Agriscience támogatásával készült jelentés egységes szempontrendszert biztosít az élelmiszerek elérhetőségével, minőségével kapcsolatos problémák kiváltó okainak megértéséhez - olvasható a Corteva Agriscience közleményében.


fotó: 123rf

A GFSI a rangsort az élelmiszerrendszerek dinamikájának, valamint a globális környezeti változások hatásának vizsgálata alapján állapítja meg. A GFSI az első index, amely

  • az élelmiszerbiztonságot,
  • a megfizethetőség,
  • az elérhetőség és a minőség

szempontjából vizsgálja 113 országban, amelyek közül számos országban a Corteva Agriscience is jelen van.

Szingapúr most először került az első helyre a GFSI rangsorában

Egyrészt azért, mert az egy főre eső GDP közel 30%-kal nőtt 2012 óta, másrészt az élelmiszerekre fordított háztartási kiadások aránya 6,9%. A GDP növekedése mellett az indexben szereplő országok közül Szingapúrban a legalacsonyabb a mezőgazdasági termékek importvám tarifája.

A jelentés megállapítja, hogy

a múlt évben az alacsony-közepes és az alacsony jövedelmű országok esetében tapasztalható a legjelentősebb javulás

amely elmozdulást jelez az élelmiszerellátás szempontjából nagyobb biztonságot támogató intézkedések irányába. A mezőgazdasági infrastruktúra javítását és az egyre növekvő népesség ellátása érdekében megnövelt kapacitást is értékelték a pontozásnál.

Környezeti hatások

2017-ben a GFSI egy új, környezettel kapcsolatos kategóriát vezetett be, felismerve az erőforrások megőrzésének szükségességét, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a fenntartható mezőgazdasági módszerek alkalmazását.

Az új, „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategóriában a jövőbeli környezeti hatások mérésére a GFSI felmérésben szereplő országokban a következő tényezőket használják:

  • a hőmérséklet-változás,
  • az erdőirtás és a vízkészletek kimerítése.

A „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategória 2018-as bevezetésével a magasabb jövedelmű országok átlagpontja jobban zuhant, mint bármely más jövedelemszintű csoporté.

Mindemellett ezek a kockázatok olyan fenyegetést jelentenek, amelyre minden országnak fel kell készülnie

- A „Természetes erőforrás és megújuló-képesség” kategória hozzáadása, az élelmiszerbiztonság mérésére egy újabb eszközt biztosít a globális vezetők részére, de segítségével azt is jobban átgondolhatják, hogy a tevékenységünk hosszú távon milyen hatással van az éghajlatváltozásra - mondta Jerry Flint, a Corteva Agriscience Globális Kezdeményezések & Fenntarthatóság vezetője.

A GFSI arra a következtetésre jutott, hogy a globális klímaváltozás új és példa nélküli kihívásokat teremtve már most bizonytalanná teszi az élelmiszertermelés és -elosztás feltételeit. Ez a még fel nem térképezett terület nehezíti az előrejelzést, jelezve az élelmiszer-rendszerek alkalmazkodóképességének kiemelt fontosságát.

Változások az értékelésben

Az élelmiszerek elérhetőségének és megfizethetőségének 2018-as javulása ellenére az általános élelmiszer-minőség és -biztonsági pontszám csökkent. Részben a csökkent változatosságú étrend és a fehérjék alacsonyabb minősége miatt.

  • A nemzeti táplálkozási iránymutatások,
  • a táplálkozási stratégiák és kiskereskedelmi élelmiszer forgalmazás esetében javulás látható.

Az eredmények azonban azt mutatják, hogy az országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a globális élelmiszerellátási lánc folyamataiban az élelmiszerek biztonságának és egészségességének biztosítása érdekében, különös tekintettel a szennyeződési kockázatra.

Az Egyesült Államok GFSI minősítése 2 egymást követő évben is csökkent. A 2012-es és a 2016-os év legjobb helyezését követően az Egyesült Államok most a 3. helyen osztozik az Egyesült Királysággal. A rangsorban tapasztalt csökkenés a javulás lassúbb ütemét (2018-ban 85,0) tükrözi a többi országgal összehasonlítva, nem pedig a teljes pontszám csökkenését (2017-ben 84,6).

Az ország politikai stabilitási mutatója 2016 óta csökkent, elfedve a 2016 és 2018 közötti élelmezésbiztonsági előrelépést. A kereskedelmi akadályok általi fenyegetettség növelheti az élelmiszerárakat, ami tovább befolyásolhatja a pontszámot.

Magyarország a 72,8 ponttal a 30. helyen áll a 113 országot magában foglaló GFSI rangsorban

Az élelmiszerek

  • megfizethetőségét illetően a 31.,
  • az elérhetőségére vonatkozóan a 29.,
  • míg a minőséget és élelmiszerbiztonságot illetően a 33. helyet

foglalja el a globális rangsorban. Az elért helyezéssel megelőzi többek között Szlovákiát (35), Romániát (38) és Oroszországot (42).

Magyarország a maximális 100 pontot érte el a következő területeken:

  • az élelmiszerbiztonságot garantáló programok létrehozása,
  • a gazdálkodók számára könnyen elérhető finanszírozási lehetőségek,
  • a táplálkozásra vonatkozó magas követelmények.

A mezőgazdasági termelés egyenetlensége miatt viszont a többi ország átlagpontszámához képest Magyarország lényegesen alacsonyabb pontszámot kapott (65,1) – az előző évhez képest itt 3,6 pontos csökkenés is megfigyelhető -, amely a 107. helyet jelenti a 113 ország rangsorában.

Érdekes adat, hogy a magyar háztartások a háztartási költségek 18,2%-át fordítják élelmiszerre, míg a vizsgált országok átlaga 29.5% volt. Az összes országot a 2012 és 2018 között eltelt időszakban vizsgálva, Magyarország fokozatosan veszített az elérhető maximális 100 pontból: 2012-ben 84, míg 2018-ban már csak 77 pontot ért el.

A GFSI értékelése alapján Magyarország az európai országokat tekintve az 5. helyen áll a természeti erőforrások meglétét illetően, ezen belül a kitettségre vonatkozóan a 6., az ivóvízkészleteket és a termőföldeket illetően a 13., illetve a 10. helyet foglalja el. Ennek ellenére kevésbé pozitív azonban a kép, ha az ország alkalmazkodóképességének értékelését nézzük, itt Magyarország a 21. helyen áll a 26 európai ország között.

További részletek ezen linken olvashatók. A GFSI részletes adatai pedig itt találhatók.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.