Az élelmiszerhamisításért most már börtönbüntetés jár

A jogszabály újdonsága az is, hogy a hamisítók többé nem tudnak a csalások után újabb és újabb cégek mögé rejtõzni. A probléma súlyát jól példázza, hogy egy amerikai becslés szerint évente 55 milliárd dollár, azaz 15 ezermilliárd forint értékben hamisítanak élelmiszereket világszerte – írja a hirado.hu.

Mindennemû élelmiszer hamasítás után mostantól már börtönbüntetést szabnak ki – fotó: pixabay.com

Pénzbüntetés helyett börtönbüntetést kaphatnak az élelmiszerhamisítók

Egy Bács-kiskun megyei üzemben 130 hektoliter hamisított bort foglaltak le. Betonkeverõben készítette a gyros húst egy Pest megyei vállalkozás. Egy szlovák cég raktárában 132 raklap lejárt szavatosságú terméket találtak. Csak néhány példa a NÉBIH élelmiszerhamisítási razziái közül. Ráadásul a leleplezett cégek újabb és újabb trükkökkel próbálkoznak. 2016-ban lejárt olasz finomságot két évvel késõbb egy egyszerû trükkel próbálták újra forgalomba hozni.

A hamisítók eddig megúszták egy pénzbüntetéssel, most viszont a Büntetõ Törvénykönyv szigorítása miatt ugyanezért a bûncselekményért 3-tól 5 évig terjedõ szabadságvesztés is kiszabható lesz. A bírságnak nem volt felsõ határa, tehát akár 500 millió forint bírságot is ki lehetett szabni.

De azt nagyon jól tudjuk, hogy cégek esetében a cég megszüntethetõ, csõdbe vihetõ, és másnap ugyanaz a személy vagy egy hozzá kapcsolódó személy alakít egy újabb céget, tehát ezért nem volt igazából visszatartó ereje ennek.

Az élelmiszerek hamisítása nem csak a hazai piaci viszonyokat zavarja meg, hanem kedvezõtlen helyzetbe hozza a tisztességes vállalkozókat.

A kollégáim évente mintegy 600 ellenõrzést végeznek azért, hogy kiszûrjék az élelmiszerhamisítókat – Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója.

7 év alatt 8 ezer tonna terméket vontak ki a forgalomból

A forgalomból kivont termékek mennyisége 2012 óta több mint 8 ezer tonna volt. Ez azt jelenti, hogy ez a 8 ezer tonna nem került a fogyasztókhoz, hanem mind megsemmisítésre kerültek. Ami ennél is fontosabb, hogy a becslések szerint körülbelül 11 milliárd forint ÁFA- és adóelkerülést akadályoztunk meg.

Ez azt jelenti, hogy a termékeket kivontuk a forgalomból, az összeg bennmaradt a költségvetésben, így ezzel már nem tudtak tovább illegális tevékenységet végezni – folytatta Helik Ferenc.

Az élelmiszerhamisítás méreteit jól példázza, hogy 2005 óta az Európai Unióban a kábítószer-kereskedelem után a második legjövedelmezõbb üzletnek az ételek hamisítása számít. A csalók gátlástalansága ráadásul nem ismer határt. A szakértõ szerint van olyan bûnözõ, aki például színezi a húst, de akad olyan elkövetõ is, aki az húsáru méretét növelte illegális eszközökkel.

A hússzínezés azt jelenti, amikor a baromfit különbözõ sárga festékekbe áztatják így azt „tanyasi csirkének” tüntetik fel, ezzel megtévesztik a fogyasztókat. De volt olyan jellegû „vállalkozás” is, ahol bélszínt, illetve karajt vízzel injektáltak be, lefagyasztották, és így egy adott terméken akár 20-25 százalékos térfogat-növekedést értek el.

Értelemszerûen extraprofitra tettek szert.

Az élelmiszerhamisítás nem kizárólag pénzügyi kérdés, legalább annyira aggályos egészségügyi szempontból is. Azok, akik átcímkézik az élelmiszert, könnyen veszélybe sodorhatják a fogyasztót. Ennek a legegyszerûbb példája az, amikor a sarki közértben a tizedikén lejárt tejfölön a nullát áthúzzák, és nyolcast csinálnak belõle.

Sajnos találkoztunk olyan vállalkozásokkal is, akik több száz tonna lejárt terméket gyûjtöttek be az áruházláncokból, és ezeket újracsomagolták, majd újradátumozták. Minden esetben, amikor megváltoztatják egy terméknek a fogyaszthatósági idejét, az komoly kockázatot jelenthet.

Találkoztunk olyan termékkel, amely gyerekek számára készült, több éve lejárt szavatosságú ásványvíz volt. Ezeket is újradátumozták – tette hozzá Helik.

agrotrend.hu / hirado.hu