Élelmiszergazdaság
Piac
Az EU nem biztos, hogy engedélyezi az étkezésre szánt rovarok felhasználását
Komoly szándék mutatkozik Európában arra, hogy élelmiszerként forgalomba kerüljenek az étkezési célra alkalmas rovarok és az ezekből készült termékek. Bizonyos tagállamokban ez már most is lehetséges, ám csak 2020-ig, ezért ezek az országok várhatóan komoly nyomás alá helyezik Brüsszelt az uniós engedélyezés érdekében. Az érdekeltek eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték.
Számos élelmiszer-biztonsági kérdést felvet az étkezési célú rovarok európai engedélyezése. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) várhatóan a következő években megalkotja azokat az iránymutatásokat, amelyekkel a rovartenyésztés és -feldolgozás biztonságos lesz, ezt követően az Európai Bizottságnak kell döntenie arról, nyilvántartásba veszi-e ezeket az új élelmiszereket – írja a Magyar Nemzet.
Az unió csak 2020-ig adott engedélyt rovarok fogyasztására, a veszélyek miatt nem lehet tudni, hogy maradhatnak e az étlapokon a tücskök és a bogarak – fotó: pixabay.com
Az étkezési célú rovarokat jelenleg nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ehhez hosszas engedélyezési eljárásra van szükség, hogy új élelmiszerként bekerüljenek az uniós nyilvántartásba. Eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték a piaci szereplők, döntés egyelőre nem született.
Az Agrárminisztérium megkeresésünkre azt közölte, hogy az uniós szintű döntés mellett nemzeti hatáskörben is szabályozható az étkezési célú rovarok forgalmazása. Kiemelték: ha rovaralapú élelmiszereket engedélyeznek az Európai Unióban, akkor a legszigorúbb szabályozásokat és előírásokat lesz célszerű alapul venni, mivel ezen a területen rendkívül kevés az ismeret és a tapasztalat.
Aggályos például a rovaralapú élelmiszerek potenciális allergén, keresztallergén hatása. A veszélyekről szólva a tárca azt emelte ki, hogy alapvetően bármelyik élelmiszer-biztonsági veszély növelheti a rovarevés kockázatait. Ezek a tapasztalatok szerint lehetnek biológiai veszélyek, egyebek mellett kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták, gombák, prionok.
Előfordulhatnak kémiai kockázatok, nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok vagy a csomagolóanyagból kioldódó anyagok. A rovaroknál a fizikai veszélyt is figyelembe kell venni.
A veszélyforrások és a kockázat mértéke nagymértékben függ a rovartenyésztés körülményeitől, elsősorban a rovarok tartásának módjától, a takarmányozásukra használt anyagtól, a betakarított rovarok életszakaszától, de magától a rovarfajtól és a további feldolgozás módjától is.
A tárca hangsúlyozta: bár a rovarok étkezési felhasználása nem új keletű ötlet, a tenyésztésük a hagyományos állattenyésztési gyakorlattól eltérő, az állati eredetű élelmiszerek előállításánál alkalmazott élelmiszer-biztonsági, minőségbiztosítási gyakorlatot igényel.
Felelős gyakorlatot feltételezve a megfelelő körülmények között előállított, feldolgozatlan rovarélelmiszerek élelmiszer-biztonsági szempontból, a biológiai és kémiai szennyeződések szempontjából a feldolgozatlan állati húsokhoz hasonló fehérjeforrást jelenthetnek.
A lehetséges mikrobiológiai veszélyek miatt azonban csak megfelelően hőkezelt rovar, rovarkészítmény fogyasztása javasolható. Egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet a túlzott kitinbevitel. Az uniós engedélyeztetési folyamatban az ezekből a veszélyekből fakadó kockázatokat esetről esetre értékelik.
Korábban beszámoltunk róla: óriási szándék és üzleti érdek mutatkozik az alternatív húsfélék világpiaci térnyerésére. A gyorsan fejlődő technológia adta innováció alapjaiban rendezheti át a világpiacot. Míg a hagyományos állattartás célkeresztbe került, addig a húselőállítás alternatíváiba elképesztő mennyiségű pénzt öntenek a befektetők. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok is ugrásra készek.
A korábbi uniós szabályozásnak köszönhetően Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország tagállami hatáskörben engedélyezte az étkezési célú rovarfelhasználást, ám csak 2020-ig. Ezt követően csak akkor maradhatnak forgalomban, ha az uniós szinten zöld jelzést kapnak, ezért várhatóan egyre erősebb nyomás helyeződik az Európai Bizottságra.
Míg az álhúsok már egyre szélesebb körben elérhetők, a rovarok még nem. Az ENSZ szerint a jövő egyik fehérjeforrása a túlnépesedő világban a rovar lehet. Európában szinte egyáltalán nincs kereslet az ehető rovarokra, ám a nemzetközi szervezetek lobbitevékenysége átformálhatja a piacot.
A radikális állatvédők, a leginkább baloldali és zöldpártok szerint 50-70 százalékkal kellene kevesebb állati eredetű húst ennünk a klímakatasztrófa elkerüléséhez, és még szigorúbb állatjóléti intézkedésekre is szükség van. Ezek a globális kampányok pedig jól jönnek az alternatívhús-piaci szereplőknek.
agrotrend.hu / Magyar Nemzet