Hírek

Beavatkoznak a pazarlás folyamatába

Az élelmiszer-pazarlásról, az el nem fogyasztott élelmiszer kidobásáról, a túltermelésről, a kedvezőtlen elosztásról egyre több szó esik. Egy új, nemzetközi program éppen a fenti helyzet megoldását segíti.

A BioBoost projektben 9 pilot projektet indítottak el uniós támogatás mellett Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban tevékenykedő partnerek. A projektek az ún. körforgásos gazdaság alapelveit követik.

A belga Vives Egyetem képviselője szerint számos ponton képesek vagyunk megakadályozni, megállítani az élelmiszer-pazarlás folyamatát. Elsődleges cél az adott termék egyéb, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerré alakítása, ezt követi az állati elfogyasztás. Utolsó lehetőségként tekintenek az égetésre, mint eljárásra.

A belga egyetem céljai világosak, „jelentős hozzáadott értékkel, a legolcsóbb megoldást megtalálni” beavatkozni a pazarlás folyamatába. Ez tehát azt jelenti, hogy

az esetlegesen nem piacképes, de fogyasztható alapanyagot, élelmiszeripari termékké dolgozzák fel, vagy éppen a már fogyasztásra nem alkalmas alapanyagokat különböző rovarokkal (pl. katonalegyek) etetik meg, amely aztán kiváló eledel bizonyos halfajok számára.

Az Egyesült Királyságban tevékenykedő partner az felesleges élelmiszerből biológiai növényvédő szerek fejlesztésén dolgozik. A kutatás során azt az eljárást keresik (fagyasztás, szárítás, fermentálás…), amellyel az adott anyag hasznos összetevőit megőrizhetik. A cél az, hogy a folyamat végén egy olyan termék jöjjön létre, amelyet a talajba juttatva megelőzhetjük bizonyos, a talajból fertőző károsítók terjedését.

Egyéb BioBoost projektek

rovarok tenyésztése, „nemesítése”: Katonalegyek és lisztbogár lárvák élelmiszer-hulladékkal való etetése.
Kozmetikai és egészségügyi anyagok előállítása: Hasznos anyagok kivonása, pl. paradicsomból likopin kivonása, vagy a piros gyümölcsök antocianinok kivonása

Innovatív módszerekkel lép fel az élelmiszerpazarlás visszaszorításáért a Kertész István, a Szent István Egyetem (SZIE) Élelmiszertudományi Karának doktorjelöltje is. Egy nemzetnek tehát nemcsak a jóléte határozza meg, mennyi élelmiszert dob a szemétbe, de a neveltetés és a kollektív tudat is erős befolyásoló tényezőnek számít – emelte ki az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját is elnyert fiatal kutató, aki kollégáival a következő időszakban annak jár majd utána, hogy az áruházak elhelyezkedése és kínálata, továbbá az aktuális akciók miként befolyásolják a kereskedelemben keletkezett veszteségeket.

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Kapcsolódó tartalom:

Következő

Minden eset nem kerülhető el, de a munkavédelemre komolyan oda kell figyelni!

Előző

Nem csak egy születésnapot, hanem közel fél évszázadnak az eredményeit ünnepelte a KITE Zrt.