Bezárják a kiskapukat – mi a hús és mi nem számít annak?

Tisztelet a kivételnek, de az elmúlt évek párizsija jobbára csak a nevében volt húskészítmény: leginkább szóját, zsírt, ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, tetű-kivonatot és sok-sok e-számot tartalmazott. Lehet, hogy ezután sápadtabb lesz a virsli, de húst tartalmaz. A Magyar Élelmiszerkönyv módosításával a cél egyértelműen a jobb minőségű és egészségesebb élelmiszerek előállítása, így az új, hústermékekre vonatkozó előírások a hústartalom növelésén túl vonatkoznak majd a zsír és a só mennyiségének csökkenésére is.

Fotó: 123RF

Az élelmiszerkönyv legutóbb 2009-ben módosult a húskészítmények tekintetében, azóta viszont lényeges változások történtek az iparban és a jogszabályi környezetben, valamint a fogyasztói szokásokban is – mondta el a Kossuth Rádió Napközben című adásában Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője.

Bevezetésre kerültek új definíciók, illetve korábbiak is módosultak, aminek célja, hogy az egyedi értelmezéseknek elejét vegyék és hogy bezárják a kiskapukat. Definilálásra került például a hús fogalma: mi a hús és mi nem számít annak. Meghatározták azt is, hogy mit takar a gépcsontozású, az íntalanított, a mechanikailag szeparált hús, vagyis a híres-hírhedt, leginkább húsipari mellékterméknek nevezhető MSM (Mechanically Separated Meat) kifejezése.

Fotó: 123RF

A termékek hústartalmába az MSM egyébként ezentúl már nem számítható bele, az élelmiszerjelölésen pedig fel kell tüntetni. Az új szabályozás több termék esetében tiltja, illetve korlátozza is az MSM-felhasználását: a párizsi és a virsli esetében 10 százalékban maximálják, míg a sonkáknál, kolbászoknál, szalámiknál már egyáltalán nem lehet a termékhez adni – beszélt a részletekről Laszlovszky Gábor.

Alapvetően elmondható, hogy az új húskészítményekre vonatkozó előírás minden szabályozott terméknél, termékcsoportnál javítja a minőséget, minden esetben nő a minimális hús- és fehérjetartalom. A virslinél például a régi szabályozás 40 százalékos hústartalmat írt elő, ez 51 százalékra nő, de a szafaládé kötelező hústartalmát is megemelték, 55 százalékra. A májas termékek esetében 12 százalék volt a korábban elvárt minimális májtartalom, ez 25 százalékra fog emelkedni.

Fotó: 123RF

És mi a „fogyasztói felelősség”? – Sok esetben fogyasztói elvárás, hogy a húskészítmények szép piros színűek legyenek, és a kicsit sápadtabb termék már nem annyira tetszetős, vonzó a vásárlók számára – tette hozzá Laszlovszky Gábor. A termék élénk színét a bíbortetű-kivonata biztosíthatta. A jövőben nem teszik kötelezővé a rózsaszínt, hanem beérik a megfelelő színnel – a szabályok.

A változások csak az itthon előállított hústermékekre vonatkoznak. Az Európai Uniós importra, például török termékekre nem, feltéve ha az ottani élelmiszerbiztonsági előírások megegyeznek az itthoniakkal. – Hogy az árakban a jobb minőség hogyan fog tükröződni, azt nem a termelők döntik el, a fogyasztói árak meghatározása a kereskedelem kompetenciája. Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús- Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) főtitkára szerint a hazai feldolgozói kör ott tud előnyhöz jutni, hogy garantáltan és állandóan minőségi terméket kínál. A fogyasztónak kell hogy legyen a döntése, hogy mit fog vásárolni…

agrotrend.hu / Kossuth Rádió – Napközben