Egy jó kapcsolatban fontos a kommunikáció: őstermelők és vendéglátó egységek románca

2018. május 11-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Somogy megyei szervezete „Helyi termékek a gasztronómiában” címmel workshopot rendezett, mégpedig azért, hogy kiderüljön, miként is lehetne közelebb hozni az őstermelőket, a helyi termék-előállítókat és a vendéglátóiparban érdekelteket – számolt be róla a NAK.

A „döcögős” kommunikációt Vrancsik Tibor somogyi ős- és kistermelő érzékeltette. Mint mondta, 2013-ban határozott úgy, hogy helyi termékek készítésével foglalkozik inkább, így szezonális (gomba és gombakészítmények, zölddió-készítmények) és állandó (bodzaszörp, birsalmakészítmények) termékeket hoz létre, ezeket pedig egyetlen márkanév alatt forgalmazza. Áruival kezdetben a piacokat járta, és a legtöbb ezeken is kelt el. Olykor-olykor telefonon is megkereste a térségi éttermeket, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Még nem sikerült eléggé tudatosítani azt a vásárlókban, hogy ha helyi termékeket vesznek, azzal bizony a helyi gazdaságot is erősítik. – fotó:ertekesminoseg.hu

Ám 2017-ben gyökeres fordulat következett be. Addig mindössze négy vendéglátóhelynek szállított, viszont miután részt vett az országos, Gasztro Randi elnevezésű eseményen, egy nap alatt hirtelen tíz étteremnek is a beszállítója lett. Mint mondta, köztük egy olyan is volt, amelynek vezetőjét korábban telefonon háromszor is eredménytelenül kereste. Úgy vélte, kellett ez a közvetítő csatorna, hiszen itt minden érintettel személyes kontaktus alakult ki – azzal is, akivel korábban nem tudott beszélni –, és ez meghatározó egy esetleges partneri kapcsolat hivatalossá válásában.

Vrancsik Tibor megjegyezte, a NAK megyei igazgatósága által szervezett és megtartott május 7-i somogyi Gasztrotali kiváló kommunikációs tér (volt) a felek összehozásra – ezen maga is részt vett, sikeresnek nevezte és folytatását javasolta –, ugyanakkor szerinte ettől függetlenül és ezen kívül is bátran kereshetik a megyei vendéglátósok a megyei termelőket, hogy az igényeket és a lehetőségeket egyeztessék.

A felhasználói igényeket és a lehetőségeket fogalmazta meg Ivánfi Balázs, a kaposvári Erzsébet sörház tulajdonosa. Ahogy mondta, számára alapvetés volt, hogy ha tudja, akkor támogatja a helyi termelőket, éppen ezért keddi és pénteki napokon a városi piacon aznap vásárolt alapanyagokból főz/főzött az étterem szakácsa.

Ám ez a típusú saját beszerzés meglehetősen időigényes, így azért a multiktól egyszerre nagyobb tételben vásárol. Szerinte

az volna az ideális és akár hosszú távon mindkét félnek előnyös, ha ő tulajdonosként egy közeli termelővel lenne állandó kapcsolatban, így utóbbi az ő és a séf elvárása szerinti alapanyagokat szállíthatná. Ezzel időt, pénzt, energiát spórolna meg, a termelőnek pedig biztos felvevőpiacot jelentene a vendéglátóhely.

Nem utolsó sorban pedig a marketingben kölcsönösen is ki lehetne használni egy ilyen kapcsolatot, ami pedig szintén többletbevételt eredményezhet mindkét oldalon.

Míg minőségi zöldséget és gyümölcsöt azért be tud szerezni, Ivánfi Balázs szerint minőségi, speciális húst, hústerméket már elég problémás találni. Számukra például fontos lenne a különleges hamburgerhús és bélszín is, de ezekhez nagyon ritkán jutnak hozzá. Úgy vélte, talán rajtuk is segíthet a Baranyában hamarosan beinduló, az ilyen kívánalmakat is kielégíteni képes húsfeldolgozó-üzem. Hozzátette, hasonlóra szükség lenne Somogyban is.

fotó: nosalty.hu

A megfogalmazott gondolatok hamar „termőre” fordultak: egy, a megyei vendéglátóhelyeket tömörítő szervezet képviselője jelezte, amennyiben kap az ős- és kistermelőkről egy részletes listát, ő azt szívesen terjeszti a tagok között. Ha másért nem, már ezért megérte a workshopot megtartani.

Aztán nem is olyan bonyolult az itt elhangzottakat tovább szőni: ha Somogyban ilyen nehezen megy/ment az egymásra találás, akkor valószínűleg az ország északi, keleti, déli részeiben is. Viszont a somogyi kezdeményezések követhetők…

Segít a védjegy!

Vrancsik Tibor jelzett egy másik kommunikációs problémát is. Mint mondta, sajnos még nem sikerült eléggé tudatosítani azt a vásárlókban, hogy ha helyi termékeket vesznek, azzal bizony a helyi gazdaságot is erősítik. Szigeti Orsolya, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja pedig többek között azt fejtegette, hogy több felmérés szerint is van igény a helyi termékekre, ám azokat nem mindig tudják a vevők megkülönböztetni egymástól, viszont azok a termékek keresettebbek, amelyeket jól meghatározható védjeggyel forgalmaznak akár a piacokon, akár a multiknál.

agrotrend.hu / NAK