2022.10.05., szerda , Aurél

Élelmiszergazdaság

2022. május 10. kedd • 08:27

Élelmiszerválság fenyegeti a Közel-Keletet és Észak-Afrikát

Az orosz-ukrán háború és a szankciók világszerte komoly gazdasági hatással járnak. Az Ukrajnából és Oroszországból érkező mezőgazdasági nyersanyagok elakadása azonban különösen súlyosan érinthetik a Közel-Kelet és Észak-Afrika országait.

A kenyér évszázadok óta a civilizációk egyik éltető eleme, amely körül nem ritkán lázadások és forradalmak törtek ki, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Most az orosz-ukrán háború pedig súlyos hatással lehet a térségben búza- és gabonaellátására.

Fotó: Pixabay

Oroszország és Ukrajna adja ugyanis a világ teljes búzaexportjának nagyjából egyharmadát, a kukoricaexport 20 százalékát, valamint a napraforgóolaj exportjának 80 százalékát. A nyersanyagokból pedig jelentős mennyiség érkezik a Közel-Kelet és Észak-Afrikai együttes régiójába (Middle East and North Africa, MENA).

A háború februári kirobbanása óta a búza határidős jegyzései 30 százalékkal drágultak, miközben a háború előtt Ukrajna teljes gabona-, búza-, valamint kukoricaexportjának több mint 95 százalékát a Fekete-tengeren keresztül szállították, és a kivitel fele a MENA-országokba irányult.

Ez a kulcsfontosságú kereskedelmi csatorna most zárva van a háború miatt, ami súlyos hatással járhat a MENA-gazdaságok számára – írja a CNBC. Ukrajna jelenleg vasúti úton igyekszik exportálni a terményei egy részét, ám ennek jelentős logisztikai korlátai vannak.

Mindeközben Oroszország a világ vezető búzaexportőre, és legalább ennyire fontos, hogy a műtrágyaexportban is világelső. A Moszkva elleni nyugati szankciók miatt azonban az orosz export is korlátok közé szorult, ami különösen nehéz helyzetet teremthet a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Leginkább a most is súlyos inflációtól szenvedő szegényebb lakosság van kitéve a negatív hatásoknak, ami a történelmi tapasztalatok alapján, akár komoly társadalmi és politikai válságokat is eredményezhetnek a régióban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 2021-ben 14,8 százalékos volt az infláció a MENA-régióban, és már tavaly is a magas élelmiszerárak jelentették a drágulás fő hajtóerejét. Ez azonban még az orosz-ukrán háború előtt volt. Jelenleg az ENSZ úgy kalkulál, hogy az élelmiszerárak áprilisban 34 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának ügyvezető igazgatója, David Beasly nemrég hangsúlyozta, 38 országban 45 millió ember van kitéve az éhezés kockázatának. Hozzátette, az élelmiszerárak átlagos emelkedése 38-40 százalékos lehet, de néhány különösen nehéz helyzetben lévő országban (mint Szíria) a drágulás mértéke elérheti akár a 100-200 százalékot is.

Miközben a MENA-országok igyekeznek alternatív forrásokat találni a létfontosságú élelmiszerek importjához, a globális infláció és az exportkorlátozások miatt nem könnyű a váltás. Ráadásul a régióban tapasztalható vízhiány miatt a helyi mezőgazdasági termelés is korlátozott.

Például Egyiptom, az arab világ legnépesebb országaként, a búza 80 százalékát Ukrajnából és Oroszországból importálja. Az évek óta bénító adósság- és inflációs válságtól szenvedő Libanon a búzájának 60 százalékát a két háborús országtól szerzi be, míg Tunézia gabonájának 80 százalékát Ukrajna és Oroszország biztosítja.

A CNBC-nek nyilatkozva a New America nevű agytröszt nemzetközi biztonsági programjának dubaji vezetője úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a legrosszabb még hátravan a MENA-régió számára. Taufiq Rahim kiemelte, a növekvő infláció, a megemelkedett nyersanyagárak, valamint az ellátási láncok akadozása miatt a térséget idén nyáron példátlan gazdasági sokk érheti.

A szakember hangsúlyozta, a régió országaiban a növekvő gazdasági nehézségek „kinyithatják Pandora szelencéjét", vagyis jelentős társadalmi elégedetlenség mutatkozhat, aminek akár súlyos politikai hatásai is lehetnek az érintett országokban.

agrotrend.hu / ORIGO

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.