2021.09.23., csütörtök , Tekla

Élelmiszergazdaság

2021. június 27. vasárnap • 11:24

Esnek a gyümölcsárak

Gyorsan esnek az olykor extrém magasról induló gyümölcsárak, a terményekét a közelgő aratás sem törte le igazán.

„Az elmúlt napok tartós hősége megtette a hatását, az ország déli megyéiben már megkezdődött az őszi árpa aratása, a jövő hét második felétől pedig országszerte nekilátnak a gazdák a betakarításnak” – mondta az Index érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke.

fotó: pixabay.com

A napok óta tartó kánikula egyébként – amellett, hogy felgyorsította a repce és a kalászos gabonák érését – nagyon nem tesz jót a tavalyi őszi időjárás miatt eleve az optimálisnál későbbi vetésű, illetve a hosszabb tenyészidejű búzáknak. A hőség miatt a még érésben lévő szemek megrekednek a kalászban, kisebbek lesznek, és végül a betakarítható hektáronkénti súly csökken.

Növényvédelmi problémákat a száraz meleg nem okoz, a heves széllökésekkel, helyenként a katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint akár 100 kilométer/órás széllel érkező hidegfront azonban okozhat még meglepetéseket a gazdáknak. A nagyobb csapadék a teljesen érésközeli állapotban ronthat a sikértartalmon, de az is lehet probléma, ha a vihar megdönti a növényt, mivel így nehezebb betakarítani. A napraforgó és a kukorica fejlődését egyelőre érdemben nem vetette vissza a nyár első hőhulláma.

A GLOBÁLIS TAKARMÁNYÁR-ROBBANÁS NYOMÁN TÖRTÉNELMI MAGASSÁGOKBA EMELKEDŐ BÚZA- ÉS ÁRPAÁRAK AZ ELMÚLT EGY HÓNAPBAN CSAK KIS MÉRTÉKBEN KORRIGÁLTAK

– és az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a belföldi termelői árak tonnánként – az étkezési búza esetében – 75 ezer forintról 65 ezerig mérséklődtek az aratáshoz közeledve, míg a takarmánybúzáé 73 ezerről 62 ezer közelébe csökkentek.

Hasonló pályát járt be a termény párizsi tőzsdei ára is, amely május elején még tonnánként kilencvenezer forintot kóstált, június közepére pedig 73 ezer forint közelébe süllyedt. A takarmányárpa továbbra is a szokottnál bőven többért cserél gazdát: míg május elején tonnánként közel hatvanezer forintba került, addig június közepén még mindig hatvanezerért adják a termelők. Vagyis még bőven a tavaly októberi szint felett vannak az árak, ami aligha jó hír az állattartók vagy a malmok számára, mivel a megszokottnál továbbra is drágábban juthatnak hozzá az alapanyagokhoz. A tartós hőség a vízhiány okozta méretcsökkenés mellett logisztikai, ár- és minőségromlási problémákat okozhat a kertészek számára – mondta az Indexnek Mártonffy Béla, a Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke. A hőség, amellett hogy a jégháló nélküli ültetvényeken napégést okozhat a termés felszínén, a kajszi esetében még az öntözött ültetvényeken is borítékolhatóan méretcsökkenést okozott, felgyorsította a gyümölcsök érését.

Az egyes fajták érésidejének összecsúszása komoly fejfájást okoz a gazdáknak, mivel esetenként egyszerre, dömpingszerűen kell megoldani a friss piacra szánt gyümölcsök szedését, pedig a szüretre a hőség nélkül is kihívás napszámost találni, nemhogy plusz embereket.

Egy hét kánikula még nem okoz katasztrófát a gyümölcsöknél, ahhoz egy hónapnyi, tartósan 32 Celsius-fok feletti hőség kellene, azonban kétségtelen, hogy ilyen melegben leáll a gyümölcsök növekedése, ami csökkenti a várható hozamot – mondta az Index érdeklődésére Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke.

Az öntözött ültetvényeken is csak hűteni, életben tartani tudják a növényeket, vagyis csak enyhítik a hőstressz hatását. A még növekedési fázisban lévő gyümölcsök későbbi csapadék esetén ezt még ellensúlyozni tudják, azonban az épp érésben lévő cseresznye- és meggyültetvények gazdáit még az esetleges összeérés miatti problémáknál is jobban aggasztják az előrejelzett hidegfrontot kísérő viharok, zivatarok és a potenciális jégverés – tette hozzá Apáti Ferenc. A hirtelen sok csapadék miatt megrepedhet a gyümölcs, ami szintén okozhat minőségi problémákat, még ha a jég el is kerüli az ültetvényeket. 

„A rázott termékeknél – amilyen a hazai meggyültetvények többségéről lekerülő ipari felhasználású áru is” – várhatóan heterogén lesz a minőség, mondta Mártonffy Béla. A korai becslések hatvan-hetvenezer tonnás meggyterméssel számoltak. Az ipari meggy ára körüli, a termelők és feldolgozók közötti, közvetlenül a szüret előtti vitákra utalva megjegyezte, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy az agrártárca által bevezetett kötelező szerződéses rendszer – bár jó szándékú kezdeményezés volt – nem igazán váltotta be a hozzá fűzött, piacstabilizálással kapcsolatos várakozásokat. Épp ezért szerinte ismét elő kéne venni a NAK és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által korábban javasolt megoldást a várható az évi kalkulált ársáv közzétételéről, és nagyon nagyot javítani a meggytermelők szervezettségén, mivel így megelőzhető lenne, hogy a feldolgozóiparral és a kiskereskedelemmel szemben kiszolgáltatottak legyenek az ártárgyalásokon.

A kamara ezért kezdeményezi a termelői értékesítési szervezetekkel kapcsolatos szabályozás áttekintését és szükség esetén módosítását, mivel létfontosságú lenne feltárni, miért fordulhat elő az, hogy az EU szinte minden tagállamában sikeresek ezek a termelői szerveződések, míg nálunk alig életképesek, nemhogy támogatnák a kertészek sikeres, kiszámítható piacra lépését, értékesítését – jegyezte meg Mártonffy Béla. 

Másrészt az is problémás, hogy az idei szokatlan időjárás miatt gyakorta tapasztalják a kertészek, hogy a cseresznye vagy a meggy esetében egy-egy termőbokron éretlen, félérett és teljesen érésben lévő termés is van, emiatt pedig a bevásárlóközpontokba beszállítóknak fokozottan ügyelniük kell a gyümölcs előválogatására, ami szintén plusz erőforrásokat igényel. Válogatás nélkül ugyanis rövidebb ideig tartható polcon az áru, nagyobb a romlásból eredő veszteség – hívta fel a figyelmet Mártonffy Béla. A kisebb termelőknek pedig az okoz problémát, hogy a nagybani piacokon többnyire nincs hűtött helyük, csak egy kocsibeálló, ahonnan kínálhatják az árujukat. Márpedig a 26 fok feletti éjszakai hőmérséklet itt is minőségi, eltarthatósági gondokat okozhat. 

Egyelőre még nem látni, konkrét jelzés ugyanis még nem érkezett a kamarához, hogy a mostani hőség hogyan hat a piacra, hogy az esetleges összeéréseket mennyire tudja lekezelni a friss piac és az ipari felhasználás – mondta Mártonffy Béla. Ami biztos, hogy a vártnál korábban, már ezen a héten véget ér a szamócaszezon a meleg miatt. Az iparimeggy-ültetvényeken e héten indult be gőzerővel a betakarítás országszerte, és már a friss piacon is ott van, igaz, még magasabb fogyasztói áron. 

A melegedő idő hatása a termelői árakon már látszik, az AKI piaci árinformációs rendszerének adatai szerint míg a Budapesti Nagybani Piacon június 7–13. között kilogrammonként átlagosan 1300 forintért adták a korai meggyet a termelők, addig egy héttel később már 900 forintért. 

A fővárosi fogyasztói piacokon is nagyot esett egy hét alatt a gyümölcs ára: míg a múlt héten még közel 1200 forintba került, addig ezen a héten már 980–549 forint közötti árat is feljegyeztek. Mivel igazából még csak most indul a meggyszezon, ezért egyelőre nincs érdemi visszajelzés a piaci folyamatokról – tette hozzá Apáti Ferenc. Az Index értesülései szerint azonban lehetnek még feszültségek az iparimeggy-piacon, mivel a feldolgozóipar által kínált szezonnyitó felvásárlási árak messze elmaradtak a termelők által remélt, átlagosan kétszáz forint feletti kilogrammonkénti nyitóáraktól. 

A cseresznye esetében a fogyasztói árak az AKI által megfigyelt fővárosi piacokon június harmadik hetében 1500–1200 forint között szóródtak, ezen a héten 1500–800 forint között változtak. Egyelőre nem tudjuk, mi okozta, de kétségtelenül volt egy árzuhanás a cseresznye piacán a termelői visszajelzések szerint – mondta Apáti Ferenc. Közepes termésre van kilátás, ezért sem értik a termelők, miért van átmeneti feltorlódás a piacon. 

Az igazi meglepetés a belföldi málna ára: itt 2020 azonos időszakához képest KÉTSZÁZ SZÁZALÉKOS DRÁGULÁST MÉRT AZ AKI, CSAKNEM HATEZER FORINTOS KILOGRAMMONKÉNTI ÁRAT FELJEGYEZVE A FEHÉRVÁRI ÚTI PIACON. 

Az is borítékolható, hogy a tavaszi fagyok miatti terméskiesés hatására se a kajszi-, se az őszibarack nem lesz olcsó, és mivel Európa-szerte hasonlóan jártak a termelők, ezért importból sem lesz olcsó a gyümölcs. A virágzáskori felmérésekből számított előzetes becslés szerint idén összesen ötezer tonna kajszi- és öt-hatezer tonna őszibarack kerülhet le a fákról.

A leginkább azonban a zöldborsótermesztőket sújtja a hőhullám, mivel ez eleve érzékeny kultúra – mondta Apáti Ferenc. A döntően ipari felhasználásra termesztett növény esetében az elvetett fajtától és adott táblától függően általában két nap a betakarításra optimális időszak, utána már kevésbé zsenge a termés. A mostani meleg miatt azonban egy napra szűkült az optimális betakarításra rendelkezésre álló idő, az általában szűk öthetes szezon pedig szűk három hétre rövidült – tette hozzá Apáti Ferenc. Ez pedig nemcsak a termelők, de a feldolgozóipar számára is jelentős logisztikai kihívást jelent. A vetésterület húsz-harminc százalékán öntözés nélkül termesztik a zöldborsót, ezek a táblák egyszerűen felsültek az utóbbi egy hétben – tette hozzá az elnök. A zöldborsótermesztéssel foglalkozóknak ez egyébként már zsinórban a negyedik rossz évük, mivel az elmúlt években a júniusi esőzések akadályozták az optimális időben való betakarítást. 

A dinnyések viszont nem bánják a meleg éjszakákat, mivel a bőven 16 fok feletti átlaghőmérséklet mellett jobban köt a virágzó növény, azaz több termés várható – tette hozzá Mártonffy Béla.

agrotrend.hu / index.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.