2022.06.28., kedd , Levente, Irén

Élelmiszergazdaság

2022. május 22. vasárnap • 10:04

Felkészülhetünk a legrosszabbra: aranyárban lehet a csoki nemsokára

A fél világ megőrül érte, egyszerűen nem élhetünk nélküle, ha egyenlően szétosztanánk az összes ember között, akkor most 22 tábla csokit enne mindenki évente. Fogyasztása pedig rendületlenül nő. Előrejelzések szerint azonban egyre kevesebb lesz a kakaó termesztésére alkalmas földterület.

Mária Terézia és Casanova is csokoládéfüggő volt, a kalandor nemes egyszerűséggel afrodiziákumként használta. Akkoriban azonban luxus volt a kakaó, és csak kevesek engedhettek meg maguknak efféle úri huncutságot. Ám ha semmi sem változik, akkor már a közeljövőben könnyen újra drága ínyencséggé válhat a csokoládé.

Fotó: Pixabay

A melegedő éghajlat és a vele járó változó csapadékeloszlás miatt ugyanis a termőhelyek kiszáradnak. Márpedig a kakaófa (Theobroma cacao) rengeteg vizet, magas páratartalmat, állandó hőmérsékletet, nitrogéndús talajt és szélvédett félárnyékos helyet követel, és ha nem kapja meg, akkor – még ha nem is pusztul el – nem hoz virágot.

Ezek a feltételek csak az Egyenlítőtő menti őserdőkben (északra és délre húsz-húsz fokos sávon belül) fordulnak elő. Mint például a világ csokoládé-alapanyagának több mint a felét adó Elefántcsontparton és Ghánában. Nem tudjuk ugyan pontosan megmondani, milyen módon alakulnak át ebben a két országban a környezeti viszonyok a közeljövőben, de bármilyen változás bizonyosan hátrányosan érinti majd a termelést.


Serkent és táplál

A kakaó nem egy mezei élvezeti szer, már 1500 éve termesztették Közép-Amerikában a maják (igen, akkoriban arrafelé is trópusi jellegű volt az éghajlat), és rajongtak érte a mai Mexikó területén élt aztékok is. Olyannyira, hogy a kakaóbab elfogadott fizetőeszköz volt birodalmukban, a belőle készített, mézzel és vaníliával édesített italt pedig isteni eledelnek tartották. Ezzel kínálták a spanyol konkvisztádort, Cortezt is (1518-ban), aki embereivel együtt rákapott a serkentő kakaóitalra (amit chilivel dobtak fel), majd megdöntötte az azték birodalmat.

A kakaó nem koffeintartalma miatt élénkít (mindössze 0,2 százaléknyi van benne), hanem részben annak kémia rokona, a teobromin tartalma révén (nevét és a kakaó nevet is a svéd tudósfejedelem, a tudományos rendszerezés és nevezéktan kidolgozója, Carl von Linné adta az 1700-as években). A teobromin ráadásul még a kodeinnél is hatásosabb köhögéscsillapító. Persze csak akkor, ha nem tejcsokit eszünk, mert abban már nem a kakaó dominál, a fehércsokinak pedig vajmi kevés köze van a csokoládéhoz.

A csokoládé aromáját 300 vegyület harmóniája adja össze. Számos jótékony hatást tulajdonítanak neki, talán az egyik legismertebb, hogy gazdag antioxidáns-forrás. A kakaóbabból készült kakaóvaj pedig táplálja a bőrt és fokozza a bőr rugalmasságáért felelős kollagén szintézisét, ezért bolondul érte a kozmetikai ipar. Nemcsak megunhatatlan, semmi máshoz nem hasonlítható íze miatt pótolhatatlan tehát.

 

Sürgősen lépni kellene

Ha nem változnak a termesztés mai körülményei vagy a termesztett fajták genetikai összetétele, akkor a változó klimatikus környezet visszavetheti a kakaótermelést a kulcsfontosságú régiókban.

Felmerült ugyan, hogy a melegedés miatt telepítsenek pár száz méterrel magasabbra kakaóültetvényeket, csakhogy Elefántcsontparton és Ghánában ott már bioszféra-rezervátumokat alakítottak ki, amelyek bolygatása vagy irtása súlyos ökológiai katasztrófát okozna.

Keresni lehetne más, megfelelőbb termőterületeket is (szóba jött Ausztrália észak-keleti része például), de a pusztuló földi bioszférában egyre nehezebb pótolni a kieső ültetvényeket. Elviekben megoldás lehet még a mostaninál strapabíróbb, például szárazságtűrőbb fajták létrehozása is, génmódosítással.

De már most borítékolható, hogy micsoda felhördülést és ellenállást váltana ki, ha a szupermarketek polcain feltűnne a génmódosított ausztrál csokoládé termékvonal.

agrotrend.hu / INDEX, Kovács Róbert

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.