2019.12.15., vasárnap , Valér

Élelmiszergazdaság

2019. november 15. péntek • 12:50

Kevés a hazai tejtermék

Bár a globális tejágazat helyzete stabil, idehaza vannak problémák. Például, hogy nincs elég hazai tejtermék az igények kielégítéséhez vagy az, hogy a tejelőszarvasmarha-állomány érdemben nem növekedik.

A hagyományos – immár kilencedik – tejágazati konferenciáját tartotta Gárdonyban, november 14-én a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, amelyen a nemzetközi és a hazai helyzetet mutatta be Bognár Lajos az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

fotó: pixabay.com

A globális helyzetről szólva elmondta, hogy az Európai Unió nyerstej-termelése 2013 óta folyamatosan emelkedik, ennek ellenére sem uniós, sem világszinten nincs túltermelés. A nemzetközi piaci keresletet Kína mozgatja, és mint megjegyezte, a szakmai előrejelzések szerint a tejtermékek iránti világpiaci kereslet továbbra is megmarad.

A helyettes államtitkár hozzátette, a tej ez évi első féléves havi átlagára 34,4 euro/kg volt, ami az elmúlt öt év legmagasabb értéke. Hozzáfűzte, hogy a nemzetközi piacon a főbb feldolgozott termékek, a vaj, a vajolaj, a sajt és a sovány tejpor árai régóta magasak.

Úgy vélte, hogy összességében a globális tejágazat helyzete stabil, és ez előnyös a magyar tejiparnak is.

Ami a hazai állapotokat illeti: Bognár Lajos megjegyezte, hogy bár a statisztikai adatok szerint a szarvasmarha-egyedszám folyamatos növekedést mutat (2019. júniusában 982,8 ezer volt), viszont a tejelőszarvasmarha-állomány érdemben nem növekedik.

Jelezte, hogy Magyarországon 119 tejfeldolgozó létesítmény van, de a felvásárolt folyótej 70 százalékát a három legnagyobb tejipari üzem dolgozza fel.

– A hazai tejtermék-fogyasztás növekedését a tej áfájának öt százalékra csökkentése mellett egyértelműen a sajt- és vajfogyasztás növekedése hozta –mondta a helyettes államtitkár.

– De aggasztó, hogy a tejágazati növekedésből nem feltétlenül a hazai tejipar veszi ki a részét, hiszen 16,7 százalékos a tejágazat külkereskedelmi hiánya, vagyis nincs elég hazai tejtermék az igények kielégítéséhez. Ennek legfőbb oka, hogy továbbra is sok nyerstejet importál Magyarország, ezért a következő években stratégiai célnak kell lennie a lakosság jó minőségű hazai tejtermékkel való ellátása a lehető legmagasabb hozzáadott értékkel.

Bognár Lajos elmondta: a hazai tejiparban a foglalkoztatottak száma megközelíti a hétezret, a szektor tavalyi árbevétele 316 milliárd forint volt, ebből az export 70 milliárdot tett ki.

Megemlítette, hogy az agráriumon belül a tejágazat szerepe meghatározó, ugyanis a foglalkoztatottak aránya meghaladja a hét százalékot, az árbevétel pedig a nyolc százalékot. Az összes – uniós és hazai – támogatást tekintve 2014 és 2020 között 26 milliárd forint jut a tejágazati szereplőknek.

De nem csak a „végeredményről” szólt a helyettes államtitkár, hanem a termelés alapját meghatározó takarmánynövényeket érintő mikotoxin-helyzetről is.

– Nem igaz, hogy az összes hazai búza és árpa fuzárium toxinnal fertőzött, de a 2019-es év hektikus időjárása miatt egyes területeken erősebben szennyezett tételek voltak. Elsősorban a DON (deoxynivalenol) toxin szennyezettségéről vannak adatok, amelyek általában csekély, de esetenként extrém magas értékeket mutatnak – oszlatott el egy jó ideje terjedő szóbeszédet.

– Nem kell ezt sem negligálni, sem eltúlozni, mert mindkettő egyaránt bizalmatlanságot kelt a tejet és tejtermékeket fogyasztók körében.

Mint mondta, a tejelő szarvasmarha esetében nem számítanak jelentős problémára, mivel egyrészt a szarvasmarha kevésbé érzékeny a DON-ra, másrészt pedig ezen állatok adagjába a kalászos gabonák jellemzően kisebb mennyiségben kerülnek be. A DON-szennyezés a tejben várhatóan nem jelenik meg, így élelmiszerbiztonsági gonddal nem számolnak.

E résztéma nyomán Bognár Lajos kitért még a szarvasmarhák egészségügyi kezelése során alkalmazott antibiotikumokra is, és mint mondta, előbb-utóbb piaci kérdés lesz abból, hogy egy-egy állomány kezeltek ilyen szerrel vagy nem.

– Magyarországon ma nem a szarvasmarhák a legnagyobb „antibiotikum-fogyasztók”, ám az állományokban indokolt a csökkentése. Nem igaz, hogy nem lehet csökkenteni! Ha javul az állategészségügyi állapot, akkor az antibiotikum-mennyiség is csökkenthető!

Lengyel dinamizmus

A konferencián elhangzott, hogy a legnagyobb magyarországi tej- és tejtermék-beszállítók közé tartoznak a lengyel feldolgozócégek. A szervezők emiatt kérték fel Lengyel Szarvasmarha-tenyésztők és Tejtermelők Szövetsége képviselőjét, hogy adjon betekintést az ottani tejágazatba.

Dorota Smigielska, a szövetség tejpiaci elemzője elmondta, Lengyelországban 2018-ban a tejtermelés (minden terméket beleszámítva) elérte a 14 millió tonnát, amely 3,5 százalékos növekedés volt az egy évvel korábbihoz képest.

Ebben az évben – az első hat hónapban – már 8 millió tonnánál tartanak, összességében 2020-ra pedig további 4 százalékos növekedéssel számolnak. Mindezt úgy, hogy csökken a tejelőszarvasmarha-állomány: míg 2006-ban 2,6 millió állatot tartottak nyilván, míg 2019-ben 2,2 milliót.

A szakértő megjegyezte, hogy a megtermelt nyerstej 80 százalékáét dolgozzák fel a kisebb és nagyobb lengyel üzemek. Az országban 2018-ban 163 feldolgozó működött, tavaly már csak 158.

A négy legnagyobb szövetkezet pedig a feldolgozói piac 41 százalékát uralja. Dorota Smigielska kiemelte, hogy Lengyelország önellátottsága 120 százalékos, azaz teljes egészében ellátják tejjel, tejtermékekkel a hazai fogyasztói piacot, a megmaradó 20 százaléknyi mennyiséget főleg az EU-országokba exportálják, de visznek lengyel termékeket Kínába és Egyiptomba is.

A következő évek kihívásai közé sorolta a termeléssel felhagyó gazdák számának csökkentését, illetve a generációváltás elősegítését, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő termelést, az élénk hazai fogyasztás fenntartását, valamint új exportpiacok felderítését.

agrotrend.hu / NAK

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.