2019.12.06., péntek , Miklós

Élelmiszergazdaság

2019. november 12. kedd • 12:13

Kevés és nagyon drága a magyar méz

A „hozzáértők” azt állítják, túl drága a magyar méz. Ám arról már kevesebb szó esik, hogy minőségében jóval felülmúlja az unióból, illetve az unión kívülről érkező mézek minőségét. Ha valaki magyar mézet vesz, akkor azt kapja, ami az üvegen fel van tüntetve. Az importáruk esetében ez már korántsem biztos.

Az idei méztermés mennyisége, a szakemberek beszámolói szerint, gyenge közepesnek titulálható. A méz felvásárlási ára a mérsékeltebb hozamok dacára is alacsony. Hogy ez mit jelent? A leggyakoribb, úgynevezett vegyes mézet kilónkénti 600 forintért veszik át a kereskedők. Nem véletlen, hogy a méhészek többsége azt fontolgatja, befejezi ezt a foglalatosságot. Már most is tapasztalható, hogy jelentősen csökken hazánkban és szűkebb pátriánkban is a méhcsaládok száma - írja a kemma.hu.

fotó: pixabay.com

– A szaklapok többsége „méheladási” hirdetésekkel van tele – emelte ki Simonné Venter Éva, a Turul Megyei Méhész Egyesület elnöke, a környei Simon Méhészet vezetője. – A méz ára gyakorlatilag az előállítás önköltségét sem fedezi. A méhésztársadalom megélhetési gondokkal küszködik. Miközben a felvásárlási árak szinte köszönő viszonyban sincsenek a bolti árakkal.

Az elnök szólt arról is, hogy már túl van a méhésztársadalom a beteleltetésen, az atkák elleni zárókezelésen. Most keretkészítés, műlépezés és a kaptár javítása az aktuális munka.

Ám emellett Simonné Venter Éva azt is elmondta, mi javíthatna a méhészek helyzetén. A környező országokban a gazdák különösebb megkötés nélkül alapanyagként feldolgozhatják a mézet, mézbort, mézsört, kozmetikumokat készítve.

Hazánkban annyi feltételhez kötött ez a tevékenység, hogy a méhészek számára ez megoldhatatlan. Eközben a határon túlról érkező méhészek megyénkben értékesítik termékeiket. Amennyiben a méz további feldolgozásának feltételeit egyszerűsítenék, jóval több gazda maradhatna talpon a méhészeti tevékenységből.

Az okok meglehetősen szerteágazók és összetettek. Az idén a repce korai virágzására a méhcsaládok még nem voltak felkészülve, nem voltak kellően megerősödve. Az akác jónak ígérkezett, de a csapadékos időjárás miatt ez sem jött be. A mézontófű is gyengén produkált.

A napraforgóban pedig már nem tudták behozni a lemaradást a „fullánkosok”. A válság okai közé tartozik a méh-egészségügyi helyzet is.

A Spiroplazma nevű betegséget az ízeltlábúak terjesztik, és a növények által, nektárgyűjtés során fertőződnek meg a méhek. Ez összefügghet a kaptárok tavaszi elnéptelenedésével is. Emellett az atkák ellen is folyamatos és igen költséges a védekezés.

– A helyzetet tovább árnyalja, hogy az Ukrajnából és Kínából származó, gyakran virágot sem látott „méznek” olcsósága miatt nagyobb a keletje – hangsúlyozta a szakember.

– A mézek felcímkézése, a származási hely pontos feltüntetése fontos lenne, mert így a fogyasztókat sem lehetne becsapni. A fent említett tendencia pedig előrevetíti, hogy jövőre még kevesebb kiváló minőségű magyar méz kerülhet a piacra.

agrotrend.hu / kemma.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.