Élelmiszergazdaság

Piac

Közepes évet zártak a méhészek

Nem volt túl jó évük 2018-ban a méztermelőknek, az idei tisztázatlan eredetű méhelhullás pedig a jövő évi termelésre is hatással lehet.

Idén közepes évet zártak a méhészek, fõleg az idõjárás miatt, hiszen a repce nagyon korán virágzott, a méhcsaládok pedig még nem voltak termelõképesek – tájékoztatott Bross Péter. A napraforgó is korábban érett, illetve az akáctermés is csupán közepes lett.

Jövõre az idei mézmennyiség háromszorosára törekednek majd a méhészek – fotó: pixabay.com

A méhelhullások – melyek okát a mai napig nem tudják – miatt is csökkent a mézmennyiség – tette hozzá az egyesület elnöke, és elmondta: a napraforgó és a kukorica virágzásakor az állomány jelentõs része elhullott, csupán a nem kijáró méhek maradtak meg. Az eddigi vizsgálatok alapján komplex, több elembõl álló oka van a problémának, valószínûleg a növényvédelem is szerepel ezek között. Hogy a gazda vétett vagy egy engedélyezett növényvédõ szer okozta a problémát, egyelõre rejtély – írja az infostart.hu.

Nehéz a kárbecslés, az elmaradt hasznot sem könnyû megállapítani, országos szinten milliárdokról lehet szó. Mivel kárpótlásra nem számíthatnak, ezért a legfontosabb, hogy az okokat mérjék fel pontosan – mondta Bross Péter. „A tél folyamán rá kell jönni az okokra, illetve elõ kell készíteni egy stratégiát, hogy jövõre ez már ne ismétlõdjön meg.”

A szakértõ kiemelte: az idei veszteségek hatással lesznek a 2019-es esztendõre, hiszen ha a meggyengült méhcsaládok át is vészelik a telet, nem lesznek termelõképesek. A mézfajták közül az akác és a hárs sikerült a legjobban, a repce, a facélia és a selyemkóró alulteljesített, a napraforgó közepesen – emelte ki Bross Péter.

Hathetes kampányt indítottak szakmai szervezetek a mézfogyasztás népszerûsítésére. A magyarok átlagosan 80 dekagramm mézet esznek meg évente, míg a németek vagy az olaszok 3-4 kilogrammot – jelezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

„Méztermelés területén nagyhatalomnak számít Magyarország” – fogalmazott Bross Péter, hozzátéve: az Európai Unió méztermésének 10 százalékát biztosítja az ország, de a világpiacon is 5-6 százalékot ér el. A kampány célja, hogy „a magyar emberek megértsék, hogy egy kincs van a kezünkben”.

Az évi 26 ezer tonna megtermelt méznek a kétharmada exportra kerül, ezt az arányt szeretnék a hazai fogyasztás javára csökkenteni. A kampányban mézfogyasztásra ösztönzõ felhívásokat tesznek majd közzé, illetve november 16-án mézes reggelit szerveznek. Ez alkalomból tavaly 500 helyszínen 100 ezer gyermek kóstolhatott mézet, idén még nagyobb érdeklõdésre számítanak.

Szent Ambrus, a méhészek védõszentje napján, december 7-én országszerte gyermekotthonokba látogatnak el a méhészek és a hazai mézlovagrendek, felajánlják termésük egy részét, elmagyarázzák, miért fontos a méz, és a méhek életérõl is beszélnek.

„Meg kell dupláznunk, sõt háromszoroznunk a mézfogyasztást” – fogalmazott Bross Péter. Ha a magyar lakosság 60 százaléka minden nap reggel egy teáskanál mézzel indítaná a napot, elfogyna a hazai termés.

agrotrend.hu / infostart.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook