FÓKUSZBAN

Hétfőn több száz revizor kezdi meg a nagy balatoni adóellenőrzést

Hétfőn több száz revizor kezdi meg a nagy balatoni adóellenőrzést

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2018. július 16-tól fokozott ...

A repce kelésbiztonsága.

A repce kelésbiztonsága.

A megfelelő csávázással. ...

Egészséges, jó minőségű magágyat gyorsan – mikrobiológiai támogatással

Egészséges, jó minőségű magágyat gyorsan – mikrobiológiai támogatással

A vegetáció végén, a betakarítást követően a búza, ...

Élelmiszergazdaság

2018. július 13., péntek • 10:21

Lesz ember, aki tovább tudja vinni a mezőgazdaság hagyományait?

Több kérdés és probléma is felvetődik a hazai dinnyetermelés jövőjét illetően.

A hétvégén tartja meg a Nyitott dinnyeföldek napját a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE), amely során a termelők szeretnének betekintést nyújtani a dinnyeföldek világába. A rendezvény sajtótájékoztatóján jártunk, ahol számos kérdés felmerült a dinnyetermelés jövőjét illetően.


A Dinnyetermelők Egyesületének célja a termelők érdekének képviselete és a termelői összefogás megvalósítása - fotó: agrotrend.hu

A mai rendezvény célja, egy régebbre visszatekintő probléma: hogyan jut el a magyar termék a magyar vásárlóhoz a legrövidebb úton?

-tette fel a kérdést a Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke

Az első felszólaló, egészen 2004-ig repített vissza a múltba, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Elmondása szerint, míg a csatlakozás az ország nagy részének reményt hozott, addig a mezőgazdaság számára egy nehezebb időszakot eredményezett.

Ugyanis a magyar termelők nem álltak készen arra az esetre, hogy a többnyire külföldi tulajdonú multi áruházláncok, saját országuk termékeit behozzák,

ezzel pedig kiszorítják a magyar élelmiszereket és alapanyagokat.

Habár a kormányzat a jogszabályi háttér megteremtésével próbálta tisztázni a termelők és azt áruházláncok viszonyait, ezt nem tartja elgégségesnek az elnök.

2010-től a kormány azért is minősítette stratégiai ágazattá a mezőgazdaságot, mert látták a benne rejlő potenciált, ahhoz hogy a gazdaság GDP-hez értéket tudjon adni.

A magyar lakosoknak üzenni kell, hogy a termelőnek és a vásárlónak kölcsönösen megéri, ha hazai termékeket fogyasztanak

- hangsúlyozta.

Ennek érdekében indult el egyfajta "ösztönző kampány", amely során fel szeretnék hívni a lakosság figyelmét a magyar termékek kiválóságára. Példaként hozta fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megalapítását, amely a fogyasztók védelme érdekében született meg.

Szerencsére a magyar vásárlók elkezdték fogyasztani a hazai termékeket, amely mögött magyar gazdák vannak. Ezzel a magyar vidék élete fenn tud maradni és a jövő generációjának nem kell elvándorolni a mezőgazdaság területéről

-fejezte ki reményeit az elnök.

Azt is felvázolta Font Sándor, hogy az elkövetkezendő évtized célja a tiszta agrár környezetben lévő tiszta élelmiszerek Magyarországon.


A gyerekekkel is el kell kezdeni megismertetni a magyar termékeket - fotó: agrotrend.hu

Mártonffy Béla a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztály elnöke számokban is ismertette a hazai dinnyetermelést:

  •  A termelés 5000 hektáron folyik, amely során évente körülbelül 200 ezer tonna nagyságrendet jelent.
  • A fogyasztás 60%-a Magyarországon zajlik, míg 40%-a pedig exportáru, amelynek mértéke remélhetőleg növekedni fog a következő évek során.

Kérdésként felmerülhet, hogy ez miként érhető el. Mártonffy beszédéből kiderült, hogy a MDE-nek régiós vezetőivel ellátogattak Spanyolországba, amely vezető helyen áll az európai dinnyetermelést illetően.

Magyarország jelenleg a negyedik.

Útjuk célja az volt, hogy újabb módszereket találjanak a hazai dinnyetermelés fejlesztésének érdekében. Magyarországra visszatérve megfogalmazódott bennük, hogy milyen területeken kell fejlődni.


Új módszerek kellenek - fotó: agrotrend.hu

Először is új dinnyefajtákat kell bevezetni, illetve a csomagoláson is változtatni kell. A NAK ezért is indít ősszel egy programot, amely a termelési technologiakról, új fajtákról és a kereskedelmi módszerekről fogja tájékoztatni az termelőket.

Ma a zöldség-gyümölcs ágazat nem tud előrehaladni komoly termelői szervezettség nélkül. Továbbá a 27%-os áfával ezt az ágazatot nem lehet tovább fejleszteni, illetve az őstermelői rendszeren is átlépett az idő. Át kellene térni a családi gazdaságra.

- ismertette a problémákat Mártonffy Béla.

Pócs János, az Országgyűlés kertészeti albizottságának elnöke a gazdaság és a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémájának tartja az utódlás kérdését.

Emellett kifejezte véleményét, miszerint az áruházláncok akciói irreálisak és etikátlanok.

A 80-90 forintos dinnye akciók során bekerülő termékek, piaci bekerülési értéke 130-140 forint körül van. Aki ilyen irreális akciókat ír ki nemcsak a termelőknek, hanem a vevőknek is ártanak. Becsapják a vásárlókat.

- mondta az elnök.

Pócs János elmondása szerint ma egy hektár dinnyét előállítani minimum 1,5 millió forintba kerül, ha minőségi terméket várnak. Viszont ha a mennyiség a fontos, akkor ezt el lehet készíteni 500-600.000 forintból is.

Keressék a kiváló, jó minőségű magyar termékeket a polcokon. A törvény rendelkezik arról, hogy minden értékesítési pont köteles megmondani a termék származását. Legyenek tudatosak a vásárlók és keressék a jó minőségű, friss dinnyét

-szólt a fogyasztókhoz az elnök.

Egy tippet is adott Pócs János: Akkor friss egy dinnye, ha a csumája is.

agrotrend.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.