Élelmiszergazdaság

Piac

Magyar tejet a polcokra!

A magyarországi tejpiacon viszonylag stabilak maradtak az ár- és piaci viszonyok a koronavírus alatt, de azért, hogy ez így is maradjon, etikai ajánlást adott ki a Tej Terméktanács. Az ajánlás – amely a terméktanács elnökségében mind a termelői, mind a feldolgozói, mind pedig a kereskedő tagok felől egyértelmű támogatást kapott – azzal a céllal készült, hogy támogassa a piaci versenyben a tisztességesen eljáró tejpiaci szereplőket. Cikkünkben az ajánlást mutatjuk be, valamint megkérdeztük a kiskereskedelmi piaci szereplőket, mennyi magyar tej és tejtermék van a polcaikon, és követik-e majd az ajánlást.

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a viszonylag stabil tejágazati helyzet fenntartása érdekében erőfeszítésekre volt szükség, ezért fogadta el az elnökség az Etikai Ajánlást. Az ajánlás azzal a céllal készült, hogy a Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt is fennmaradjon egy olyan etikai értékrend és magatartáskultúra a tejtermelés, a tejfeldolgozás és a kereskedelem területén, amely biztosítja a hazai fogyasztók zavartalan ellátását és a tejpiaci egyensúly fenntartását. Egyben iránytűként szolgál a terméktanács tagjai között esetlegesen keletkező etikai jellegű viták megoldásában, és célja az is, hogy „támogassa a tisztességesen eljáró tejtermelőket, tejfeldolgozókat, kereskedőket” – olvasható a dokumentumban. A Tej Terméktanács a kereskedő tagoknak küldött levelében hangsúlyozta, hogy országszerte folyamatban vannak az egyes piaci szereplők közötti szerződésmódosítások, amelyek átmeneti jellegűek, és az év második felében kompenzációt irányoznak elő.

fotó: pixabay.com

TEJ, TRAPPISTA, RÖGÖS TÚRÓ, TEJFÖL
A megfogalmazott etikai értékrend alapján azt kérik, hogy a nyers tej felvásárlására irányuló szerződésre vonatkozó szabályokat az alapvető tejtermékeknél is alkalmazzák. Alapvető tejtermék alatt az UHT-, az ESL-tejeket, a trappista sajtot, a rögös túrót és a tejfölt értik. Előirányozták azt is, hogy az értékesítési zavarok miatt szükségessé váló szerződésmódosításokat a kölcsönös érdekek mentén, a viszonosság elve alapján hajtsák végre. A tejtermékek fogyasztására ösztönző mindennemű marketingtevékenység lehetőleg a Tejszív logóval ellátott, magyar, illetve hazai tejtermékekről szóljon – fogalmazták meg. Szintén fontosnak tartják, hogy a kiskereskedelmi forgalmat bonyolító piaci szereplők az alapvető tejtermékeket közvetlenül tejfeldolgozótól, tehát rövid ellátási láncon szerezzék be, mellőzzék a nagykereskedő közreműködését.

A terméktanács úgy látja: annak ellenére, hogy fel-felbukkannak majd alkalmi dömpingáras importkészletek, a hosszú távú tej- és tejtermék-kiszolgálást vélhetően a kiskereskedők is Magyarországról kívánják megoldani. Egy alkalmi, dömpingáras vásárlás, majd a versenytársak követő magatartása elindíthat egy, akár az egész magyar ágazatra kiható, egészen a tejtermelőkig elérő áresést. Fontos, hogy a következő hónapokban ezen szempontok megfontolása előzze meg a kizárólag üzleti alapon nyugvó döntéseket – hangsúlyozták.

fotó: pixabay.com

FENYEGETÉS HELYETT EGYÜTTMűKÖDÉS
A Tej Terméktanács a fenyegetés helyett együtt működés-elv jegyében kér kooperációt a piaci szereplőktől, és a közzétett etikai elvekkel szeretné segíteni a szerződéses partnerek döntéseit. Az ajánlást a Tej Terméktanács elnökségének termelő, feldolgozó és kereskedő tagjainak legalább fele támogatta. Arra a kérdésre, hogy mennyire számít kivételesnek egy ilyen szakmai konszenzus, Harcz Zoltán kifejtette: mint minden szervezetben, így náluk is előfordul egy-egy ellenvélemény vagy tartózkodás a döntéshozó testületekben, de ez a határozat a három oldal egyhangú döntése volt. Az elnökség az ajánlást minősített többséggel, egyhangú szavazással, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el – emelte ki. Szerinte ez jól mutatja a piaci szereplők felismerését, miszerint mindenkinek üzleti érdeke az, hogy szerződéses partnerüket ne tönkre tegyék a piaci verseny égisze alatt, hanem olyan kapcsolatot alakítsanak ki, ami az együtt működés elvét követi. Harcz Zoltán elmondta: a dobozos tejkínálat nagyjából 90 százaléka hazai előállítású, a nagykereskedők által behozott import UHT jellemzően a független kisboltokba kerül be.

(A teljes interjú a MÁL júniusi számában olvasható)

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés