2021.01.18., hétfő , Piroska

Élelmiszergazdaság

2020. november 25. szerda • 08:05

Megrengeti a fagyasztóipart az alapanyagdrágulás és a piacszűkülés

A zöldségek és a gyümölcsök drágulása, az alapanyaghiány, valamint a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések okozta piacszűkülés rendkívül nehéz helyzetbe hozta a feldolgozóipart, így a hűtőipart is – mondta az OTP Agrárnak adott interjújában Losó József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-feldolgozási osztályának vezetője. Mint mondta, az általa irányított cégénél előremenekülnek: termékfejlesztésekkel és beruházásokkal készülnek a piac normalizálódására.

Az idei év a drágulásról szólt a zöldség- és a gyümölcspiacon. Hogyan hatott ez a feldolgozóiparra?

Az idei év nem csúcsévként fog bevonulni az ipar történetébe. Több negatív dolog is közrejátszott: ha csak az agráriumra tekintünk vissza, egyrészt jelentősen drágultak az alapanyagok, másrészt kevesebbet is vetettek, kevesebbet is termeltek. Emiatt a zöldségfeldolgozóiparban bizonyos terményeknél alapanyaghiány lépett fel – annak ellenére is, hogy jelentős volt a drágulás. Ilyen például a zöldborsó, ami elég fontos növény a feldolgozóipar számára, hiszen, nemcsak magában, hanem keverékek alapanyagaként is használható. Megítélésem szerint az agráriumnak is egy nagyon fontos növénye, mert szinte az első nagyipari növény, ami pénzt hoz, vagyis a termelők már a nyár elején számolhatnak az ebből származó bevétellel. Másrészt pedig elég korai növény ahhoz, hogy ugyanazon a területen lehessen még egy vetéssel dupla haszonra szert tenni. Pillangós növényként ráadásul kiváló elővetemény. A termőterülete viszont annak ellenére csökkent, hogy csak az előnyeit tudom sorolni.

Akkor miért vetettek kevesebbet a termelők?

A tavalyi terméshozam katasztrofális volt. Ahhoz képest az idei jobbnak mondható, de a betakarításnál jöttek az esők, ez pedig nagy gondokat okozott. Ha nem a tavalyi katasztrofális évhez viszonyítom, hanem a sokéves átlaghoz, akkor azt lehet elmondani, hogy a borsó nem hozott akkora volument, mint amennyit normál esetben szokott.

Más, a feldolgozóipar száméra fontos zöldségeknél hogyan alakult a piaci helyzet?

A csemegekukorica az élelmiszeripar legjelentősebb ipari zöldségnövénye. Itt gondot okozott az, hogy a borsó betakarítása elhúzódott az esős idő miatt. A borsó után jelentős területeket szoktak csemegekukorica-termesztésre használni a gazdálkodók, de idén a másodvetések nem tudtak a normál esetben megszokott mértékben megvalósulni. Betegségek is károsították a termést, megjelent a fuzárium is. Idén nagyon sok múlott a termelők szakértelmén is, és azokon a területeken, ahol ez nem volt meg, vagy a talajadottságok kedvezőtlenek, nagyon kicsi, apró csöveket hozott a kukorica, ami kisebb termékhozamot is jelent.

Mennyire jelentett gondot a munkaerő hiánya?

A kézi munkát igénylő növényeknél az agráriumban ugyanaz a probléma, mint általánosan, az egész országra valamennyi iparágra jellemzően: hiányzik a munkaerő. Ezért a kézi munkát igénylő növények egy kicsit visszaszorultak, sajnos, nem termesztenek már belőlük annyit a mezőgazdasági termelők, mint amennyit korábban, és nincs is annyi, amennyire szükség volna.

A munkaerőhiány már néhány éve, a pandémia előtt is problémát jelentett. Mennyit nehezített ezen a járvány?

A vendégmunkások elmaradása például a kézimunka-igényes paprika- és brokkoli-kultúrákban jelentősebb visszaszorulást okozott.

A fagyasztóipar számára a gyümölcsök is fontos alapanyagnak számítanak. Az idei, kifejezetten gyenge gyümölcstermés mit jelentett?

A gyümölcsöknél ez az év katasztrófa. Az időjárás megtizedelte a termést, ami az árakon is meglátszott, annak a kevés gyümölcsnek, ami megtermett a csillagos egekben az ára. Ismerek olyan kajszibarack-termelőt, akinek a 12 hektáros kajszitelepén 8 szem kajszi termett. Ipari oldalról azt látjuk, hogy rendkívüli módon megdrágultak, és nem állnak rendelkezésre olyan volumenben, illetve minőségben alapanyagok, ami elvárható lenne.

A gyenge minőség problémákat okozott a feldolgozásnál?

A meggy például akkor kapta az esőt, amikor érett, amikor szüretelni kellett volna. Az eső miatt fellazul a hús, az ipar pedig nem maggal együtt adja el a meggyet, azt magozni kell. Egy laza hússzerkezetnél a tüskék nem tudnak olyan hatékonysággal dolgozni, illetve, ha nem sikerül elkapni a magot, akkor, mivel a gyümölcshús nagyon laza, kis ellenállást képvisel, könnyen félre tud csúszni a mag, és benne marad. És máris a magtartalommal van gondunk. A másik probléma idén jelentkezett: már a fán megkezdődött a barnulás, amit kívülről nem is lát az ember, csak amikor leszedi a meggyet és kibontja, akkor látja, hogy a mag körül már egy barnaság lépett fel. Vagy ha valamelyik meggy már annyira megduzzadt, hogy felreped a fán, akkor kezd rohadni.

Így a feldolgozóipar nyilván nem tudta kihasználni a kapacitásait.

Így igaz. Ez pedig a hatékonyság kárára ment, a járulékos költségek fölmentek. A hűtőiparban működik a fagyasztó, de nincs teljesen leterhelve, az energiát viszont megeszi. A tárolótereknek ugyanúgy le kell adni a hűtési energiát, tehát az energiaköltségek felmennek, és nincs olyan produktum, amibe ezt bele lehetne építeni, amikkel a gyártó tudja viselni ezeket a meglévő, úgynevezett fix költségeket.

Mekkora költségemelkedéssel voltak kénytelenek számolni?

Az ipari növényeknél 30 százalékkal nőtt az ár, és mégsem volt elég, energiában viszont nehéz megmondani, az emelkedést, mert az nagyban függ a kihasználtságtól. A gyümölcsöknél pedig 100 százalékos, vagy annál nagyobb arányú drágulást is hozott ez az év: a kajszi például drágább volt, mint a hús.

Mindezek hogyan hatottak az exportpiacokon? Tudják-e a költségnövekedést valamennyire árban kompenzálni?

A helyzet megváltozott a piacon is. A pandémia miatt leginkább a gasztronómia kereslete esett vissza, illetve valahol szinte közelíti a nullát. Nálunk is jelentős piaci részt képvisel a gasztronómia, Nyugat-Európában pedig még többet. Ott az emberek könnyebben járnak étterembe, de idén a pandémia miatt a piaci igény drasztikusan csökkent. Talán még nagyobb mértékben is, mint a termelés. Sajnos arról nem lehet álmodozni, hogy ha hiány van a piacon, akkor oda drágábban adok árut, és ezzel ellensúlyozom a dolgokat. Nekünk például vannak olyan vevőink, akik a légitársaságokat látják el. Ugye nem kell mondanom, hogy ott milyen hatalmas mértékű a hanyatlás. Tehát sajnos az exportpiacokon drasztikus a visszaesés, másrészt a logisztika miatt amúgy is vannak gondok, a piac nem tudja fölvenni ezt az árnövekedést.

Mi ebben a helyzetben a feldolgozók stratégiája?

A feldolgozók a túlélésre mennek; az cél, hogy ne legyen piacvesztés, mert akkor egy normál helyzetben már az jelent problémát, hogy nem lesz hová értékesíteni. Mindenki azt várja, mikor lesz ennek a vírushelyzetnek vége, mikor normalizálódik a fogyasztás. Tavasszal nálunk két hétig ment a felvásárlás, utána pedig nagyon visszaesett a fogyasztás. Egyrészt bespájzoltak az emberek, nem kellett nekik, másrészt el is fogyott a pénz. Az otthoni fogyasztás ugyan megnőtt valamennyivel, de az nem pótolta azt, hogy elmaradtak a menzák, a nagykonyhák, amelyek viszont komoly vásárlóerőt képviseltek a feldolgozóknál.

Saját cégénél, a MIRELITE MIRSA Zrt-nél hogyan reagálnak a Covid-helyzetre?

Mi előremenekülünk, beruházunk, készülünk a jövőre. Ez a vírus nagyon nagy gondot okozott a világban, a világkereskedelemben, de mint minden, szerintem ez is meg fog oldódni. Lehet, hogy rámegy egy év, lehet, hogy több, de ha lesz vakcina, akkor visszaáll a normális élet. Mi most kihasználjuk ezt az időt arra, hogy korszerűsítsünk, kísérletezzünk, új termékeket fejlesszünk, és azon dolgozzunk, hogyan tudunk hatékonyságot növelni, milyen beruházásokat kell végrehajtanunk annak érdekében, hogy amikor visszaáll a normális rend, akkor a piacot ki tudjuk szolgálni. Mi nem a csodákban hiszünk, hanem magunkban, ezért dolgozunk a megoldásokon, hogy amikor túl leszünk a víruson, jól tudjunk működni.

agrotrend.hu / OTP Agrár

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.