2021.06.23., szerda , Zoltán

Élelmiszergazdaság

2021. február 22. hétfő • 09:21

Nem az ehető rovar és a lombikhús a magyar élelmiszeripar jövője

Komoly, soha nem látott fejlesztések várnak a hazai élelmiszeriparra az évtized végéig. A korábbi uniós költségvetési ciklusokhoz képest jóval nagyobb összegből újulhat meg a straté­giai ágazat. Az első kiírások már ebben a félévben megjelenhetnek – hangsúlyozta Erdős Norbert. Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjújában úgy vélekedett, minden lehetőség adott ahhoz, hogy ismét az európai élvonalban versenyezzen a magyar élelmiszer.

Miért most, egy világjárvány közepette vált aktuálissá, hogy a Nébih átfogó vizsgálatot indítson az alternatív fehérjeforrásokról? Milyen élelmiszerekre kell gondolnunk?

– Egyre nagyobb divat az állati fehérje kiváltása, és a járvány sem törte meg az élelmiszer innovációját. Az alternatív fehérjeforrások közé tartozik egyebek mellett a laboratóriumi úton előállított hús vagy más néven lombikhús. Idesorolnám a szóját is, amely régebben az élelmiszerekben kiegészítő összetevőként volt jellemző, mára viszont egyre elterjedtebb főfogásként is. Szintén idetartoznak az étkezési célra tenyésztett rovarok.

– Sokan visszataszítónak tartják a rovart vagy a műhúst, mások viszont nyitottak az újdonságokra. Veszélyesek lehetnek ezek a fehérjeforrások?

– Ezekkel az alternatív fehérjeforrásokkal kapcsolatban az a legnagyobb aggály, hogy egyelőre nem világos, milyen hatása van az emberi szervezetre a biológiai tulajdonságaikból, a fehérjeláncból vagy az eltérő felépítettségből adódó különbségeknek. A Nébih rendszeresen komoly vizsgálatokat végez a jövőben, hogy valós képet kaphassunk a kockázatokról.

– Felvetődnek általános élelmiszer-biztonsági problémák az alternatív fehérjékkel?

– Nem élelmiszer-biztonsági probléma, de említést érdemel, hogy a húshelyettesítőként használt növényi alapanyagok túlnyomó része nem tartalmazza az élettanilag szükséges esszenciális aminosavak mindegyikét. A nem megfelelő tápanyagfogyasztás hiánybetegségek kialakulásához vezethet. Az pedig már az élelmiszer-biztonsági hibák között említhető, hogy az egyes növényi alapú élelmiszer-összetevők esetében a por állag miatt gyakori lehet a keresztszennyezés egyes allergénekkel, ami komoly egészségügyi problémákat okozhat az arra érzékenyeknél.

– Immár konkrétumokat is említhetünk. Az EU élelmiszerekkel foglalkozó szakhatósága emberi fogyasztásra alkalmasnak találta a lisztbogár lárváját. Ha Brüsszel rábólint, hogy forgalmazható legyen a rovarhús az EU-ban, akkor Magyarországon is zöld jelzést kap a lisztkukac?

– Ne dugjuk a homokba a fejünket, Magyarország uniós tagállam. Nyugat-Európában egyre jobban hallatják a hangjukat azok a mozgalmak, amelyek üldözik az állati fehérjét, a hagyományos állattartást. A magyar kormány ennél jóval konzervatívabb nézeteket vall. A lakosság hetven százaléka elutasítja az ízeltlábúak fogyasztását. Teljesen indokolatlan és a valóságtól elrugaszkodott elképzelés, hogy a hagyományos húsféléknek létezik teljes értékű alternatívája. Mi a fogyasztók igényeinek megfelelő, kiegyensúlyozott jövőt szánunk a hazai élelmiszeriparnak.

– A megszaporodott kormányzati és élelmiszer-ágazati bejelentések arra utalnak, hogy most végre tényleg fejlődhet az elmúlt évtizedekben leépült hazai élelmiszer-feldolgozás?

– Óriási lehetőség, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszakban a vidék több mint 4500 milliárd forintos forrásból és az elérhető legnagyobb, nyolcvanszázalékos állami kiegészítés mellett fejlődhet. A vidékfejlesztési programban a korábbi uniós ciklushoz képest háromszor akkora fejlesztési keretre pályázhatnak az élelmiszeripar szereplői.

Fotó: mno.hu

 Mikor és milyen tartalommal várhatók a legelső élelmiszeripari pályázatok?

– Várhatóan már az idei első félévben megjelenik egy kiírás a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari ágazat mikro- és kisvállalkozásainak, jellemzően eszközbeszerzés támogatására. Terveink szerint a második félévtől újabb pályázat is indul a nagyobb összegű, immár tőkeerősebb szereplőknek.

– A korábbi költségvetési ciklusban is százmilliárdokra pályázhattak a szereplők, mégis elmaradt a látványos áttörés. Mire számíthat az ágazat?

– Az előző ciklus kifizetései még nem zárultak le, így a beruházások megvalósulása, majd az eredmények mérése még nem lehetséges. Célunk, hogy a hétéves pénzügyi keretből a teljes ágazat részesülhessen, méret szerinti megkötés és a tevékenység jellegének meghatározása nélkül. Annak érdekében, hogy az élelmiszeripari támogatásokra a pályázatok az ágazat igényeknek megfelelően legyenek kiírva, online egyeztetéssorozatot indítottunk az élelmiszer-előállítás érdekképviseleteivel és a szektor más szereplőivel.

– Az előző, 2014–2020 közötti ciklushoz képest mennyivel jut több támogatás a hazai élelmiszergyártásnak? A jelenlegi, 2027-ig tartó ciklus végére már megközelíthetjük a versenyben a nyugat-európai országokat?

– Úgy gondolom, igen, harminc év elteltével újra meghatározó szereplőként térhet vissza a magyar élelmiszeripar a nemzetközi versenybe.

A hazai szereplőknek most minden adottságuk és lehetőségük meglesz arra, hogy hét év múlva beérjék, megközelítsék a legfejlettebb európai versenytársakat.

Már a 2014–2020-as periódus is sok változást hozott. Korábban az alapanyag-termelés került a középpontba, majd 2014-től jelentős összeg, a tervezett 300 milliárd forintot bőven meghaladó 450 milliárd forint áramlott az ágazatba. A pályázatok forrása és elérhetősége az érintett minisztériumok és az előirányzatok, valamint az operatív programok között jelentősen szétaprózódott.

– Komoly csapás érte az élelmiszeripart a rendszerváltozást és az uniós csatlakozást követően is, ráadásul a komolyabb fejlesztések évtizedekig elmaradtak. Hol hozható be ez a több évtizedes lemaradás?

– Magyarország adottságai mellett a digitalizáció és a modern technológia már egészen más megközelítést követel meg, mint akár néhány évvel ezelőtt. Ezért döntött úgy a miniszté­rium, hogy megalkotja a digitális élelmiszeripari stratégiát.

– Hol tart a stratégia, mik a legfontosabb irányok?

– Márciusban várható a digitális élelmiszeripari stratégia véglegesítése az ágazat képviselőivel és a munkában részt vevő tudományos és egyéb szervezetekkel folytatott széles körű egyeztetéseket követően. A stratégiaalkotó munka 2020 őszén vette kezdetét, a megalapozó kutatás január közepén lezárult. A kérdőívek reprezentatív eredményt adnak az ágazat aktuális digitalizációs helyzetéről, az elvárásokról és a fejlesztési, valamint fejlesztendő irányokról. Terveink szerint az ágazat képviselőivel és a munkában részt vevő tudományos és egyéb szervezetekkel megvitatott anyagról feb­ruár végén társadalmi egyeztetést folytatunk, márciusban pedig véglegesítjük. A tapasztalatokat a következő időszak támogatási forrásainak tervezése során alkalmazzuk.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.