Élelmiszergazdaság

Piac

Nem számítanak majd nagyvállalatnak a hazai élelmiszeripari cégek?

Az érdekképviselet szerint a szigorú uniós előírások miatt ma éppen azok a feldolgozók nem kaphatnak fejlesztési támogatást, amelyek a technológiai lemaradásuk okán foglalkoztatnak 250 főnél több embert, ami a nagyvállalati kategória egyik küszöbe.


fotó: 123rf

A hazai élelmiszeripari cégek nagyvállalati besorolásának módosítását javasolja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a mostani rendszerben ugyanis olyan vállalkozások is ebbe a kategóriába tartoznak, amelyek árbevétele és gazdasági teljesítménye a közepes méretű vállalkozásokkal van egy szinten. 

 

A jelenlegi szabályok szerint egy cég akkor számít nagyvállalatnak, ha az éves nettó árbevétele meghaladja az 50 millió eurót, a mérlegfőösszege nagyobb, mint 43 millió euró, vagy 250 főnél több embert foglalkoztat. Az élelmiszeriparban működő hazai cégek rendszerint csak ez utóbbit teljesítik. Jellemzően egyébként azért foglalkoztatnak ennyi embert, mert óriási a technológiai lemaradásuk, amit humán tőkével kénytelenek helyettesíteni – hívta fel lapunk figyelmét Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Elmondása szerint a javaslat célja, hogy azok az élelmiszer-feldolgozók is részesüljenek az európai uniós forrásokból, amelyek a szigorú előírások miatt jelenleg ki vannak zárva a pályázói körből.

A kamara arra tett javaslatot a kormánynak, hogy a 250 fő feletti foglalkoztatotti létszám ne generáljon automatikusan nagyvállalati besorolást. A kérdésről korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett az agrár-érdekképviselet. A kezdeményezéssel egyébként a visegrádi országok agrárkamarái is egyetértenek. – Egyelőre nem látjuk, hogy az európai uniós szabályok lehetőséget biztosítanak-e egy ilyen lépésre. A kormányzatnak nyilván a teljes magyar gazdaságot értékelve kell döntést hoznia, a módosítást pedig az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia – jegyezte meg Győrffy Balázs.

A 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklusban összesen 300 milliárd forint áll az ágazat rendelkezésére. Ebből 200 milliárd forintot a vidékfejlesztési program biztosít, elsősorban a kis, családi gazdaságoknak. A közepes cégek a Gazdaságfejlesztési operatív programban elkülönített 100 milliárd forintra pályázhatnak.

– A magyar agráriumnak a szűk keresztmetszetet ma az élelmiszeripar, a feldolgozás jelenti. Ha a feldolgozóipart nem fejlesztjük, ez lesz az agrárium teljes fejlődésének egyik legnagyobb gátló tényezője – jelezte Győrffy Balázs. Hozzátette: beruházások nélkül a hazai exportnak csupán a nyersanyagra kell koncentrálnia, ezzel azonban nemcsak az alapanyagot, hanem a munkahelyeket is kivisszük az országból.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés