Élelmiszergazdaság

Piac

Nőtt a húsfogyasztás – ha marad a tendencia, hatékonyabb megoldások kellenek

A népesség gyarapodása és az életszínvonal emelkedése egyaránt növeli az állati fehérje fogyasztását, miközben a fenntartható fejlődés hatékonyságnövelést sürget az állattenyésztőktől. Mindez kihívást jelent az állattenyésztők számára, és új alternatívák keresését teszi szükségessé.

A prognózisok szerint 2050-re a népesség kilencmilliárdra nő, így a következő évtizedekben drámaian megemelkedik az élelmiszer-szükséglet, miközben egyre fontosabbá válik a csökkenő erőforrások hatékony felhasználása. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének idei jelentésében az olvasható, hogy az állattartásban az üvegházhatású gázok kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető a hatékonyság javításával. Tresó István, a K & H agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője az Agrár Klub minapi rendezvényén azt a kérdést vetette fel, hogy a kereslet dinamikus növekedésének tudatában, és a fenntarthatóságot is szem előtt tartva, hol és hogyan lehet megtermelni az emberi fogyasztáshoz szükséges állatállományt.

A mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló kihívást ráadásul tetézi az a tendencia, amely szerint az életszínvonal emelkedésével a fogyasztáson belül ugrásszerűen nő az állati termékek aránya, vallási, földrajzi és kulturális hovatartozástól függetlenül. Horn Péter akadémikus előadásában hangsúlyozta: míg az egy főre vetítve egy-kétezer amerikai dolláros bruttó hazai termék esetében az energiaszükséglet csupán három-öt százalékát fedezik állati termékek fogyasztásával, addig az egy főre jutó tizenegyezer dolláros GDP felett már ennek a tízszeresét, a fogyasztás mintegy harmadát teszik ki az állati eredetű fehérjék. Hozzáfűzte: az emberiség fokozódó élelmiszerigényén belül így különösen nagy jelentőséggel bírnak a fehérjefogyasztás növelésének állattenyésztési lehetőségei.

Az elmúlt 40-45 évben az egy főre jutó, átlagosan húsz kilogramm körüli húsfogyasztás gyakorlatilag megduplázódott. Ez a folyamat, főként a fejlődő országokban, tovább gyorsul: 2050-re a fejlődő országokban 44 kilogramm/fő, a fejlett országokban 94 kilogramm/fő éves húsfogyasztással kalkulálnak a szakemberek, miközben a tejtermékek fogyasztása 78, illetve 216 kilogramm/főre emelkedik 44, illetve 202 kilogrammról). Ennek az ugrásszerűen emelkedő állati fehérje igénynek a kielégítésére számos megoldás kínálkozik: az alacsonyabb takarmány- és vízfelhasználású rovarok széles körű fogyasztásától, a műhúson át az algák és hínárok felhasználásáig. Egyébként a minap a svájci Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Szövetségi Hivatal a tücsök, a közönséges lisztbogár és a keleti vándorsáska élelmezési célú felhasználását is engedélyezte.

Az állati termékek előállításának globális trendje alapján egyre több sertés- és a baromfihúst használnak majd fel, drasztikus fejlődésnek indul az akvakultúra is, így megugrik a hal élelmezési jelentősége, amely a fejlődő világ fehérjeigényének mintegy negyven százalékát adja. Jelentősen megnő a teljes mértékben irányítás alá vont állattenyésztés súlya, mivel így csökkenthető leginkább a környezeti terhelés.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook