2022.12.09., péntek , Natália

Élelmiszergazdaság

2022. március 17. csütörtök • 09:54

Óriási sertéshúsdrágulást okoz a háború

Gabona- és energiaár-robbanás mellett a piac elkezdi a lassú felkészülést az ellátás biztosítására is egy olyan időszakban, amikor az eddigi túltermelés miatt már valóban csökken az európai sertésállomány.

Az ukrán és az orosz gabonaexporttal kapcsolatos aggodalmak már egy hete extrém gabonaárakat produkáltak. Volt példa 130-140 ezer forintos tonnánkénti búza- és kukoricaárra is egy hétvége erejéig, amelyre a válaszul született – és piaci hírek szerint az ágazati szereplőkkel előre nem egyeztetett –, május 15-ig hatályos gabonaexport-engedélyezésről szóló jogszabály valamekkora féket azért tett, de még így is tonnánként 100 ezer forint körüli kötések születtek március első hetében már az új termésre is. A március 5-én a Magyar Közlönyben megjelent rendeleten szűk egy héten belül máris puhítottak: a bejelentés- és exportengedély-köteles stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termények többségénél – beleértve a durumbúzát, a búzát, a rozst, az árpát, a kukoricát és a zabot is – a vetőmagexportra már nem kell engedélyt kérni. Emellett a listát kibővítették a szürke és fehér csíkos napraforgóval, vagyis most már a focimeccseken is biztos, hogy mindig lesz elég szotyola a következő hónapokban, az sem kerülhet ugyanis engedély nélkül külföldre, és ha úgy látja, hogy szükséges, akkor élhet elővételi jogával az állam. 

Mindez az állattartásban is erősen érezteti a hatását. Ugyan a hazai professzionális termelők többsége általában egy évre előre beszerzi a takarmányokhoz szükséges alapanyagokat, és most a még jellemzően 80-90 ezer forintos tonnánkénti áron beszerzett gabonákat eteti fel, ezért az esetleges hazai gabonahiánytól való félelem kevéssé jellemző.

AZ ÁLLATTARTÓKAT JOBBAN AGGASZTJA AZ AZ ESHETŐSÉG, HOGY A MAGASABB ÁRAKBAN REMÉNYKEDŐ NÖVÉNYTERMESZTŐK TOVÁBBRA IS INKÁBB A RAKTÁROZÁS MELLETT DÖNTENEK,

és az a sajátos helyzet áll elő, hogy ugyan számos raktárban dugig áll a gabona, az állattartók és a takarmányipar azonban aranyáron se tud venni, ha szükséges. Szintén a háború mellékhatása, hogy mivel számos, a premix takarmányokhoz szükséges ásványi anyagot és nyomelemet is Ukrajnában állítottak elő, ezért azokból is hiány lehet.

Emellett a háború miatt egyre több országban fontolgatott, gabonákra, takarmányokra, alapvető élelmiszerekre vonatkozó készletezési tervek és exportkorlátozások nemcsak az állattartókat, hanem a feldolgozóipart és a kereskedőket is elgondolkodtatták, és az elmúlt két hétben emelkedni kezdtek az élősertés-felvásárlási árak.

Március második hetére 50-70 forinttal emelkedett az irányadó német árak alapján számolt élősertés-felvásárlási ár, elérve az 570 forintot kilogrammonként, ami mintegy 14 százalékos emelkedés egy hét alatt – mondta az Index érdeklődésére Marczin Zsolt, a legnagyobb hazai termelői csoport, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatója.

A változás érzékeltetéséhez nem árt tudni, hogy a felvásárlási árak másfél éve nem fedezik teljes mértékben az önköltség emelkedését, ráadásul az időtartam nagy részében stagnáltak, de a normál piacon is legfeljebb plusz-mínusz 10 forintos kilogrammonkénti mozgások a legjellemzőbbek. A szakember szerint az emelkedés az elmúlt egy-két hétben gyorsult fel, és alapvetően nem a kereslet-kínálat mozgatja az irányadó német árakat sem, hanem a gabonaellátással, a termény- és energiaárakkal kapcsolatos aggodalmak.

Ezek az árak jelenleg fedezik az önköltséget, és több magyar sertéstartó számára is az utolsó pillanatban érkeztek, mivel azt fontolgatták, hogy 14 havi folyamatos veszteségtermelés után március végével felhagynak a jószágtartással – mondta a szakember. Hozzátette, hogy a szövetkezet tagjainak többsége folytatja, mindössze egy-két kisebb sertéstartó vállalkozás vált profilt, és a nehézségek ellenére várhatóan idén is marad az éves szinten 700 ezer darabos sertés-előállítás. Az ukrán háború keltette bizonytalanság miatt, és az első Covid-hullám alattihoz hasonló határzárakra emlékezve, valamint az Európa-szerte rekordokat döntögető üzemanyagárak hatására ugyanis már a kiskereskedelem is érdekeltebb lett a rövid, esetenként országon belüli ellátási láncokra való áttérésben, a vágóhidak pedig a pillanatnyilag még meglévő sertéshús-túlkínálat ellenére ismét elkezdtek készletezni.

Még egy hónapja is arról beszéltek elkeseredve a sertéstartók, hogy Belgiumból ideszállítva is olcsóbb a vágásérett koca, mint a hazai előállítású, de a bőven 10 ezer forint alatti importmalacárak is erősen borzolták a kedélyeket. Mostanra a február elején, a sertéscombra bevezetett hatósági ár miatt a boltokban megjelenő olcsó húsok eltűnőben vannak az ágazati tapasztalatok szerint. 

Mindez oda vezetett, a vágóhidak, de a kiskereskedelem is árelfogadó pozícióban vannak, és most végre sikerül a hónapok óta szükséges termelői, illetve feldolgozói átadási áremeléseket elfogadtatni – mondta Marczin Zsolt. Ráadásul az ukrán háború miatti áremelkedés kezd összeérni az Európát másfél éve sújtó túltermelési válság végével, amikor a veszteségek minimalizálása érdekében a koca- és sertésállomány csökkentése hiányba csap át a piacon  – hívta fel a figyelmet a szakember.

A hazai sertéstartók eleve ettől az időponttól remélték, hogy végre érdemi költségszint-emelkedést tudnak elismertetni a feldolgozóiparral szemben. A nagyobb európai sertéstartó országokban az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt a vágóhídra küldött kocák száma, és csökkent a malac-előállítás, ezért utóbbi ára jelentősen megemelkedett. Magyarországon ugyan az állatjóléti támogatások megemelése, illetve lehetőség szerint mielőbbi kifizetése mellett a sertéságazat megsegítése érdekében rendkívüli támogatási programot indított a kocatartók számára a kormány mintegy 4 milliárd forint értékben, azonban ez aligha menti meg az ágazatot.

  • Egyrészt, mert az egyedenként 20 ezer forintos támogatás legfeljebb egyhavi tartási költséget fedez,
  • másrészt pedig az is gondot okozhat, hogy a nagyobb állattartó cégek szinte nem tudnak hozzáférni, mivel ezen a jogcímen már kaptak költségvetési támogatást.

Emiatt szakmai berkekben úgy számolnak, hogy jó, ha a rendelkezésre álló keret felét sikerül majd felhasználni. Sokkal nagyobb hatása lehet az agrártárca azon törekvésének, hogy meggyőzze a bankokat arról, hogy megéri biztosítani az ágazat cégeinek működőképessége fenntartásához a forgóeszközhiteleket. 

Fotó: wikimedia

Május idusa fordulópont az európai sertéspiacon is

Az előrejelzések szerint május közepére már érezhető hiány lesz Európában a hízókból is, ami újabb élősertés-áremelkedéshez vezethet, itthon pedig elképzelhetőnek tartják a kilogrammonkénti 700 forintos felvásárlási árat is, főleg, ha sokáig húzódik a háború. Becslések szerint ez a kiskereskedelemben a május végéig hatályos sertéscombra vonatkozó

HATÓSÁGI ÁR KIVEZETÉSE UTÁN ÚJABB ÁREMELÉSEKHEZ, ÉS AKÁR 3-4 EZER FORINTOS SERTÉSHÚSÁRAKHOZ VEZETHET. 

Előfordulhat persze, hogy a jelentősebb áremelkedés még hamarabb eljön a magyar sertéspiacon. Romániában ugyanis, ahova jelentős az élőexportunk, mivel csak 40 százalékban önellátó, az elmúlt hetekben úgy emelkedett meg jelentősen a sertés kiskereskedelmi ára, hogy ott nagyon komolyan veszik a húsvét előtti böjtöt, és ezért most jelentős a fogyasztás-visszaesés. Amennyiben április 10. körül megugrik az onnan származó kereslet, annak lehet elszívó hatása a le nem szerződött magyar sertésre és sertéshúsra is.

Ez pedig tovább gyorsíthatja az áremelkedést. Ahogyan az is fokozhatja a piac kiszámíthatatlanságát, ha az előreláthatóan kisebb májusi húskínálat Magyarországon találkozik egy árstopkivezetés előtti nagyobb lakossági bevásárlási hullámmal. Persze az ágazati félelmek szerint 3-4 ezer forintos sertéshúsáraknál már megfontolja a vásárlást a lakosság is, és inkább helyettesítő terméket keres. Kérdés, hogy addigra a szintén jelentős önköltség-emelkedéssel küzdő baromfiiparban milyen árak alakulnak ki. 

agrotrend.hu / Index

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.