Élelmiszergazdaság

Piac

Rengeteg élelmiszert pazarlunk el

Kíváncsi, mennyi élelmiszert dob ki? Megtudhatja, ha jelentkezik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal programjába.

A hatóság novemberben megismétli azt a 2016-os lakossági élelmiszer-pazarlással kapcsolatos felmérését, amelynek eredményei szerint egy év alatt minden háztartásban fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. A programban bárki részt vehet, de vállalnia kell, hogy egy héten keresztül mindennap feljegyezi, hogy mennyi és milyen típusú élelmiszer landol a szemetesében – írja a Magyar Nemzet.

fotó: wikimedia

Míg Földünk jelentős részén az éhezés okoz megoldhatatlannak tűnő problémát, a világ nyugati felében egyre nagyobb méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás. Egyes becslések szerint globális szinten évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletezik, azaz a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész.

Hazánkban nagyjából 1,8 millió tonnányi élelmiszer kerül minden évben a szemétbe. Hatalmas mennyiség ez, főleg annak fényében, hogy a hulladék nem elsősorban a nagy gyárak csarnokaiból vagy az élelmiszerboltok raktáraiból kerül a szeméttelepekre.

A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a legtöbb élelmiszert a háztartások dobják ki. Pontos számok egyelőre nem ismertek, a szakemberek is csak megbecsülni tudják, hogy mekkora mennyiség az, ami egy-egy család asztaláról a szemétbe kerül minden évben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint a lakossági élelmiszer-pazarlás mérése rendkívül nehéz feladat, hiszen az, hogy mit dobunk a szemétbe, éppen olyan intim kérdésnek számít, mint az egészségünkkel kapcsolatos informá­ciók.

Ennek ellenére 2016-ban, a régió­ban elsőként, hazánkban készült el az EU-Fusions módszertanának felhasználásával az a lakossági mérés, amelyből kiderült, hogy egy átlag magyar fogyasztó évente 68 kiló élelmiszert dob a szemétbe.

A képet szerencsére árnyalja, hogy ebbe a mennyiségbe minden, élelmiszerrel kapcsolatos szemét beleszámítódik, így nemcsak a megmaradt felvágott, hanem a krumpli héja is.

A probléma ugyanakkor így is jelentős, a 68 kilogrammnak legalább a fele kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, hiszen legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és a gyümölcsök.

Az elmúlt években egyébként soha nem látott intenzitással került be a közbeszédbe az élelmiszer-pazarlás témaköre, amit a különböző szemléletformáló programok is tovább ösztönöztek. Csak a Nébih Maradék nélkül programjának köszönhetően egy átlag magyar az elmúlt három évben hat alkalommal hallhatott az élelmiszer-pazarlás problémájáról.

Az oktatási program részét képező szemléletformáló órák iránt is folyamatos az érdeklődés, a hatóság szakemberei 1387 gyermekkel ismertették meg személyesen a témával kapcsolatos legfontosabb üzeneteket, a nyomtatott kiadványokkal és az online elérhető oktatási anyagokkal pedig az érintett korosztály szinte összes tanulójához eljutottak.

Bizakodásra ad okot, hogy hazánkban kialakulóban van egy önkéntességen alapuló kultúra az élelmiszer-felajánlások területén, amelyet más országokban is példaértékűnek tartanak.

Hamarosan kiderülhet az is, hogy az elmúlt évek szemléletformáló kezdeményezései milyen eredményeket hoztak. A Nébih ugyanis novemberben megismétli a 2016-os lakossági felmérését. A programban bárki részt vehet, csupán a hivatalnál kell jelentkeznie.

A felmérés mintegy száz háztartás bevonásával zajlik, az adatokat név nélkül, anonim módon dolgozzák fel. A részvétel feltétele, hogy az érintetteknek egy héten keresztül hulladéknaplót kell vezetniük arról, hogy pontosan mennyi és milyen típusú élelmiszer kerül a szemetesbe a háztartásukban.

A szükséges mérőeszközöket, így például a konyhai mérleget és mérőedényt a hivatal biztosítja. Ha pedig valakinek kérdése merül fel, a szakmai koordinátoroktól fog választ kapni rá.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés