Hírek

Tények és tévhitek az állattenyésztés kapcsán

Számos olyan mítosz, vélemény és féligazság övezi az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal és azzal a munkával, amit az európai gazdák nap mint nap végeznek. ősszel több mint egy tucat, az állattenyésztéshez kapcsolódó szakmai szervezet indított közös kampányt Európában annak érdekében, hogy a fogyasztók és a közvélemény reális és tudományosan megalapozott képet kaphasson az állattenyésztésről. A #Meatt heFacts-kampányhoz a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is csatlakozott.

Lássuk a tényeket a hússal kapcsolatban” – szabad fordításban ezt jelenti a kampány címe, a MeattheFacts, amelynek keretében a történelemben először jött létre egy szoros, európai uniós állattenyésztői összefogás. A kezdeményezők és a támogatók között van többek között az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekképviselete (COPA-COGECA), az Európai Baromfi -feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), az Állattenyésztők Európai Fóruma (EFFAB), az Uniós Húskereskedelmi Szövetség (UECBV), valamint – a téma fontosságát aláhúzva – számos, állattenyésztéssel is foglalkozó európai parlamenti képviselő – írja az allattenyesztok.hu.

fotó: pixabay.com

ALAPTALAN TÁMADÁSOK

Az állattenyésztő szektor Európában és azon túl is a nyilvános viták kereszttüzében áll, és ezekben sok mítosz és sztereotípia kapcsolódik a témához, olyanok is, amelyek egyáltalán nem megalapozottak. Ez a helyzet azért veszélyes, mert sok fogyasztó ezek alapján hoz döntéseket, és utasítja el adott esetben a húsfogyasztást – hívják fel a figyelmet a kampány résztvevői, hozzátéve, hogy az európai állattenyésztésnek egyébként is sok kihívással kell szembenéznie a versenyképesség növelésétől kezdve a generációváltáson át egészen a társadalmi és környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelésig.

„NEM MONDJUK MEG, HOGY MIT GONDOLJ VAGY TEGYÉL, DE LÉTFONTOSSÁGÚ, HOGY LÁSD A SZTORI MINDKÉT OLDALÁT!”

KLÍMAKÖDÖSÍTÉS

Az idei európai parlamenti választások ismét napirendre hozták az állatjóléti és állattenyésztési kérdéseket, és a szakmában dolgozóknak gyakran nincs kapacitásuk és/vagy lehetőségük, hogy válaszoljanak a nyilvánosan felmerülő kérdésekre, esetleg megcáfolják a médiában, közbeszédben keringő tárgyi tévedéseket. A MeattheFacts-kampány az európai állattenyésztők hangja kíván
lenni, és – ahogyan ők fogalmaznak – elő szeretné hozni a tényeket a csizmákból.

1990 ÉS 2014 KÖZÖTT MEGFELEZőDÖTT AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS SZÉN-DIOXID- ÉS METÁNGÁZ-KIBOCSÁTÁSA.

A kampány résztvevői hangsúlyozzák, hogy az állattenyésztés – miközben folyamatosan fejlődik – már eddig is számos előnyt hozott Európának, és ez a jövőben is így lesz. Ennek ellenére amióta – tévesen – az állattenyésztést, vagy a mezőgazdaságot kiáltják ki az éghajlatváltozás fő előidézőjének, sokan már nemcsak akkor érzik magukat bűnösnek, ha állatieredetű terméket állítanak elő, hanem akkor is, ha ilyet vásárolnak.

Ettől a gondolatkörtől máraz sem esik távol, hogy egyesek büntetőadót követelnek az állatitermékekre. Lássuk azonban azokat a tényeket, amelyek a klímavitában nem feltétlenül kerülnek felszínre: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mindössze 9,6 százaléka köthető a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez pedig csak alig 6 százalék.

Valóban ezzel a 6 százalékkal kell foglalkozni, és sok esetben vészharangot kongatni, miközben az egyéb, agráriumon kívüli szektorokból származó kibocsátás meghaladja a teljes emisszió 90 százalékát? Ha az agrárium kibocsátása növekvő trendet mutatna, akkor valamennyire talán még érthetőek is lennének az ezzel kapcsolatos aggodalmak, azonban a helyzet éppen ennek az ellenkezője:

az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) statisztikái szerint 1990 és 2014 között megfeleződött az állattenyésztés szén-dioxid- és metángáz-kibocsátása.

Ráadásul sokan elfelejtik, hogy a hús mellőzésén túl számos egyéb módja van a károsanyag-kibocsátás mérséklésének: a legkézenfekvőbb például, hogy megpróbáljuk csökkenteni az élelmiszer-pazarlást – hívják fel a figyelmet a szakmai szervezetek a kampányban.

A MESTERSÉGES HÚS ELőÁLLÍTÁSA JELEN ÁLLAPOTÁBAN NEM JÁR KÖRNYEZETVÉDELMI ELőNYÖKKEL.

VÍZPAZARLÁS NEM, FEJLESZTÉS IGEN

Egy kilogramm marhahús előállításához 15.000 liter víz szükséges és az állattenyésztés „vízlábnyoma” egyébként is jelentős– két állítás, amely sokszor elhangzik, ugyanakkor nem pontos és ebben a formában hamis. A 15.000 literbe ugyanis a csapadékvizet is beleszámolták, ami jelentősen torzítja a képet.

Ténylegesen mindössze ennek az egyháromszázad része, vagyis 50 liter friss víz kell egy kilogramm marhahús előállításához. Nem helytálló az az állítás sem, amely szerint az állattenyésztés a Föld édesvíz-készletének harmadát használja fel: szakértők szerint ez csupán 8 százalékra tehető.

A MeattheFacts- kampányban azt is kiemelik, hogy a divatba jövő mesterséges húsokhoz is érdemes fenntartással közelíteni: a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a valódi hús előállításához képest nem jár környezeti előnyökkel a mesterséges húsok előállítása.

„A PRECÍZIÓS MEZőGAZDASÁGNAK ÉS A GYAKORLATI MUNKA FEJLESZTÉSÉNEK KÖSZÖNHETőEN AZ EURÓPAI ÁLLATTENYÉSZTő SZEKTOR TOVÁBBRA IS KÉPES LESZ ARRA, HOGY EGYRE FENNTARTHATÓBB MÓDON ELőÁLLÍTOTT ÉS MEGFIZETHETő ÁLLATI EREDETI TERMÉKEKKEL LÁSSA EL AZ EURÓPAI FOGYASZTÓKAT”.

A Meatt heFacts kampány honlapján témakörönként – az állattenyésztés jelentősége, állatjólét, állategészségügy, környezet, a vidéki Európa – veszik végig a legfontosabb, fogyasztókban is felmerülő kérdéseket az állattenyésztésről, egyben – konkrét, lehivatkozott tanulmányokkal és adatokkal – eloszlatják a leggyakoribb tévhiteket. A ketreces csirkéktől és az állatoknak történő antibiotikum-adástól a vöröshúsok fogyasztásának hatásáig sok téma szóba kerül, melyek közül mind az információátadást szolgálja.

NAGY A TÉT

Az állattenyésztés – a mezőgazdaságon belül 45 százalékos részesedést képviselve – évente 168 milliárd euróval járul hozzá az európai gazdasághoz, és csaknem 30 millió embernek ad munkát. Azt a kérdést is felteszik, hogy milyen lenne a világ állattenyésztés nélkül, és milyen következményekkel járna ez Európa számára.

Bár ez nagyon komplex kérdés, az biztosra vehető, hogy jelentősen csökkenne a vidéki Európa népességmegtartó ereje, a legelők helyére terjeszkedő erdők miatt gyakoribbak lennének az erdőtüzek, a szervestrágya hiánya megdrágítaná a műtrágyákat.

Ezenkívül Európa importra szorulna húsból ás állati termékekből, és így csak nehezen tudná biztosítani azoknak a magas élelmiszer-biztonsági előírásoknak való megfelelést, amelyek jelenleg alapvetőnek számítanak Európában.

agrotrend.hu / allattenyesztok.hu