Élelmiszergazdaság

Piac

Újabb tüntetésekre készülnek a nyár elején demonstráló gazdák

Országos hálózatot szerveznek a tavasz óta az alacsony felvásárlási árak miatt tüntető tejtermelők, október közepétől pedig újabb, minden eddiginél nagyobb demonstrációkat kezdeményezhetnek áruházláncokkal szemben.

A testület úgy látja: hiába emelkedtek számottevően a nyers tej felvásárlási árai a külpiacokon, idehaza nyoma sincs előrelépésnek, az árak „beragadtak" kilogrammonként a 66-70 forintos szinten. Ez továbbra is súlyos veszteséget jelent a termelőknek, mivel a tej önköltségi ára 110 forint körüli, így a termelőknek – támogatással együtt is – komoly ráfizetés hazai felvásárlóknak eladni a terméket.

László Róbert, a korábbi demonstrációk egyik szervezője, a tejtermelők demonstrációs bizottságának tagja elmondta azt is: úgy gondolják, hogy elsősorban az élelmiszerlánc végén lévő kiskereskedők, kereskedelmi láncok nyomják le a felvásárlási árakat, mivel szimplán nem hajlandók egy adott ár fölött átvenni a terméket a feldolgozótól. Amennyiben a feldolgozó megpróbálja emelni az átadási árait, úgy a kiskereskedő abban a pillanatban importárut hoz be helyette. Így viszont László Róbert szerint előbb-utóbb a hazai termelők rákényszerülnek arra, hogy külföldre adják el a tejüket, elsősorban Olaszországba és Kínába. A távol-keleti ország fogyasztása ugyanis felívelőben van, így a kialakuló keresleti piacon elképzelhető, hogy előáll a néhány évvel ezelőtti helyzet: a külföldi felvásárlók elviszik az árut a hazai polcokról, azaz ismét tejhiány lehet idehaza.

Miután a kormányzat lényegében alig-alig reagált a tejesek nyár eleji petícióira, illetve tüntetéseire, ezért a termelők most újra szervezkedni kezdenek: rövidesen a nyomtatott vidéki és a szakmai sajtóban hirdetéseket fognak közzétenni, majd október első felében immáron az egész országból akcióra fogják hívni a hazai tejtermelőket. Közben már javában monitorozzák a piaci végfogyasztói árakat, és próbálják kiszűrni azokat a renitens piaci szereplőket, akik rendre gyanúsan alacsony – áfacsaltnak tűnő – tejet tartanak a polcokon, vagy más módon próbálják letörni a hazai tejárat. Ezt követően, október második felében újabb demonstrációkra számíthatnak azok a kiskereskedő piaci szereplők, akik rendre letörik a piaci árat.

Fotó: MTI

László Róbert közölte azt is: a múlt héten lefolytatott árvizsgálataik szerint a termelői nyerstej-árak emelkedésének a legnagyobb gátja jelenleg a kereskedelmi láncok közül a Lidl. Válaszul a Lidl csak annyit mondott, hogy minden tejtermék-egyeztetésen részt vesz, és igen nagy hangsúlyt fektet a termékskálájában a magyar tejtermékekre, így tavalyhoz képest 6 millió literrel több magyar tejet és 400 tonnával több magyar sajtot vett át a magyar termelőktől. „A Lidl Magyarország elkötelezett híve a magyar gyártók által előállított termékeknek, ahol arra törekszünk, hogy szortimentben minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a termékek, melynek körét vállalatunk a vásárlók igényeinek megfelelően, önállóan alakítja" – írta a lánc a megkeresésre.

Visszafogottabban nyilatkozott a nyári tüntetések egyik fő szervezője, Hegedűs Imre. A bicskei Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetője szerint már most sokan kezdtek exportálni, ami némileg lehűtötte a kedélyeket a szakmában, azonban azt Hegedűs is elmondta: a nyár elején felvetett alapprobléma azóta sem oldódott meg. Így a kormányzat nem hajlandó az UHT tejek áfájához hozzányúlni, pedig azzal elejét lehetne venni az újra és újra elharapódzó adócsalásnak, aminek a végén a tisztességes tejtermelőket éri súlyos kár. Azaz: az exportpiac fellendülésével kis levegőhöz juthatnak az ágazat szereplői, ám idő kérdése, hogy újra olyan válság söpörjön végig a hazai tejágazaton, mint ami idén tavasztól nyár közepéig tartott.

Hegedűs Imre úgy látja, hogy nem csak a kiskereskedők árletörésével van gond. A probléma ezen túlmenően szerkezeti: Magyarországon nem valósult meg a tejpiaci integráció, így külön kézben van a legelő, a termelés, a feldolgozás, ez a széttöredezettség pedig állandósítja azt a helyzetet, hogy az ágazat nagyon nehezen tud egységesen fellépni a saját érdekében. Másfelől a feldolgozók nem fektettek be termékfejlesztésbe, így Magyarországnak nincsenek olyan tipikus magas hozzáadott értékű, versenyképes tejtermékei, mint amilyenek például az olasz vagy francia sajtok.

agrotrend.hu / nol.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook