Valódi hús kerülhet mostantól a virslikbe húsipari hulladék helyett

Eltünteti a silány minõségû húskészítményeket a boltok polcairól a Magyar Élelmiszerkönyv legutóbbi módosítása. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet többek közt a termékek sótartalmát, a zsír-fehérje arányokat és a készítmények hústartalmát szabályozza.

A legfontosabb változás, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a gyártók a termék hústartalmába beleszámíthatták a mechanikailag lefejtett (msm) húst is – ami gyakorlatilag húsipari mellékterméknek felel meg -, ezentúl a feltüntetett jelölés csak a valós hústartalmat tükrözheti.

Az úgynevezett msm technológia egyébként egyfajta újrahasznosítást jelent, amikor a csontokról a húscafatok mellett zsírt, inakat, illetve ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelõt fejtenek le.

Fotó: Éberling András

Korábban számtalanszor elõfordult, hogy a gyengébb minõségû húskészítményeknél – párizsik, felvágottak és virslik esetében – ezzel a „költséghatékony” megoldással éltek a gyártók. Ennek a gyakorlatnak vet véget a földmûvelésügyi miniszter mostani rendeletmódosítása. Így ha ezután az ember levesz egy virslit a polcról és azt látja, hogy 60 százalék a termék hústartalma, akkor biztos lehet abban, hogy az valóban húst és nem porcokat vagy csontról lebontott mellékterméket tartalmaz.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús- Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) fõtitkára szerint a szabályozás változása egyértelmûen a jobb minõséget igyekszik garantálni. Elmondta: a gépi szeparált húsokra vonatkozó szigorítás is elsõsorban a minõség irányába tett lépésként értékelhetõ. – A fogyasztó ugyanis nem adalékanyagokat és különbözõ, nem húsalapú fehérjét szeretne viszontlátni a termékben, hanem valódi húsból készült árut kíván fogyasztani – emelte ki. Hozzátette: a legális húsipar eddig is igyekezett minél magasabb színvonalon teljesíteni, az elõírások szigorításával viszont minden piaci szereplõvel szemben elvárás lesz a jó minõség elõállítása.

Véleménye szerint a módosításnak köszönhetõen tovább nõhet a különbség az import és a hazai áru minõsége közt, a szabályozás ugyanis a külföldrõl érkezõ termékre nem vonatkozik. – A magyar termék eddig is kiváló volt, a mostani módosítással azonban garantáltan tovább nõ a hazai áruféleségek színvonala – jegyezte meg. A fõtitkár szerint elõfordulhat, hogy az intézkedés hatással lesz az árakra, bár ennek mértéke a gyártó és a kereskedõ közti alku függvénye. Ugyanakkor véleménye szerint a végsõ döntést így is a vásárlók hozzák majd meg, a fogyasztói választástól függ, hogy a magasabb minõségi követelményeknek köszönhetõen versenyelõnybe kerülnek-e a magyar húskészítmények a hazai piacon.

Németh Antal iparági szakértõ, a VHT korábbi elnöke szerint: az intézkedés amellett, hogy pontosítja, mit lehet húsnak nevezni egy termék jelölése során, az elvárt minimális hússzázalékot is megemeli az egyes készítményeknél. A virsli és a párizsi esetében ez az arány 51 százalék lesz, a termék pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhat mechanikusan lefejtett húst. Emellett a sótartalom is csökken, a pácolt, nyers sonkák esetében fokozatosan 5, a fõtt sonkáknál pedig 3,5 százalékra.

agrotrend.hu / magyaridok.hu