2021.06.22., kedd , Paulina

Gépesítés

2016. augusztus 31. szerda • 08:47

A korszerű kalászos gabonavető gépek

A mezőgazdasági növénytermesztésben használatos vetőgépek között megkülönböztetik a sűrűsoros (10-18 cm-es) kultúrák – alapvetően kalászos gabonák és más gabona vagy dupla gabona sortávra vetett kultúrák – sorvető gépeit, a szántóföldön használatos (pl. másodvetésekhez) és gyepek vetésére használt sorfüggetlen szórvavetőgépeket, valamint a széles (45-90 cm közötti) sortávú kultúrák vetésére elterjedt szemenként vető gépeket. Ez utóbbi csoporton belül külön csoportot képeznek a precíziós szemenkénti zöldségmag vetők, amelyek főleg a szabadföldi kertészeteken, az ágyásos és bakhátas termesztési módoknál kerülnek alkalmazásra.

Az őszi vetési szezonban a gabona sorvető gépekre várnak jelentős feladatok, hiszen közel 1,5 millió ha-on kell elvetniük a repcét és a kalászosokat, de a gyep- és lucernatelepítéseknél is szerepet kaphatnak. A vetőgépekkel szembeni főbb követelmények az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A vetőgépekkel széles 1,5-300 kg/ha vetőmagdózis-tartományban lehessen vetni, eltérő méretű (lucernától a zöldborsóig) és változó (2,0-350 g/1000 mg) tömegű vetőmagokból.
  • Az adagoláspontosságuk a beállított értékekhez képest legfeljebb + 5 %-os eltérést mutathat, amelyet 8 és 14 km/h munkasebességek között is képesek legyenek tartani.
  • Változó, 1,5-8,0 cm közötti vetési mélységben legyenek képesek kihelyezni a talajba a vetőmagokat. A mélységtartásuk legfeljebb + 8 %-os eltérést mutathat.
  • A magas biológiai értékű vetőmagvaknak a vetés során ne okozzanak sérülést.
  • A magvak kihelyezése során megfelelő mag-talaj kontaktus és takarás létrehozásával, optimális feltételeket biztosítsanak a csírázáshoz.
  • A magtartályuk térfogata tegye lehetővé a vetéshez szükséges elegendő mennyiségű vetőmag elfogadását, a feltöltések gyakoriságának minimalizálását. A központi magtartályos gépeknél a magtartály megosztásával tegyék lehetővé starter műtrágyák befogadását és kijuttatását is. Magládás gyepeknél, betétek elhelyezésével legyen csökkenthető a kis mennyiségű aprómagok vetése.
  • Művelőnyomos technológiákhoz tegyék lehetővé a központi, vagy egyedi sorelzárásokat a vetőszerkezeteknél.
  • A fogáscsatlakozáshoz rendelkezzen megfelelő nyomjelzőkkel.
  • Rendelkezzenek megfelelő csoroszlya- és magtakarókerék, vagy fésű választékkal (csúszó, késes, tárcsás, ill. gumi, vagy rácskerekes rugósfésű stb.) a változó talajokhoz talajállapotokhoz és magágyminőségekhez.
  • Tartozzon a géphez megfelelő vetésellenőrző berendezés, amely tájékoztatja a vezetőt az esetleges adagolási hibákról, vagy eltérésekről és mechanikus, vagy elektromos hektárszámláló, amely regisztrálja a bevetett területet, tegye lehetővé a gyors kalibrálást.
  • Kezelése legyen egyszerű, könnyen áttekinthető, döntő mértékben a traktor vezetőfülkéből távműködtethető és kontrollálható (Seed Monitor,ISOBUS).

A sűrűsoros gabonavetőgépek konstrukciós kialakításukat tekintve sokfélék lehetnek. A vetés és magadagolás módja szerint mechanikus vetőszerkezettel szerelt magládás kivitelűek, vagy nyomólevegővel dolgozó központi magtartályos pneumatikus rendszerűek. Továbbá különböző talajművelő és magágyelőkészítő gépekkel (forgóboronával, szántóföldi kultivátorral kompakttárcsával, ill. hengerekkel) is összeépíthetők legyenek, amelyek egy menetben elkészítik a magágyat és elvégzik a vetést is. Külön csoportot képeznek a „No Tillage” talajművelő rendszerben használható robusztus tárcsás vetőcsoroszlyákkal épített direktvetőgépek, valamint a „Minimum Tillage” rendszerben alkalmazható mulcsba vető vetőkocsis vetőkultivátorok. A mechanikus magadagolású magládás gabona vetőgépek többnyire függesztett kivitelben, kisebb (2,5-6 m közötti) munkaszélességekkel készülnek. A pneumatikus magadagolásúak függesztett-, féligfüggesztett és vontatott változatban is rendelkezésre állnak változó (2,5-12,0 m közötti) munkaszélességekkel. A legnagyobb (12-36 m közötti) munkaszélességgel az extenzív gazdálkodási körülmények között használatos vetőkultivátorok rendelkeznek. Az utóbbi időben egyértelműen a pneumatikus magadagolás, szólóvető- és talajművelő-vetőgépkombinációk gyorsabb terjedése figyelhető meg. Ugyanis míg a mechanikusokhoz a magláda alatt annyi (tolóhengeres, vagy tolóbütykös) magadagoló szerkezetet kell kiépíteni a központi vetőtengellyel, amennyi csoroszlyával dolgozik a vetőgép, addig a központi magtartályos gépeknél elegendő egy cserélhető rövid adagolócellás kerék és hajtásának kiépítése, amely a ventilátor légáramban adagolja a magot, és az elosztókúpokkal, maglevezető csövekkel tovább osztható, a vetőcsoroszlyák között (Accord vagy Fénix System). Ez utóbbi változatosabb és sokféle konstrukciós kialakítást és vetési szisztémát tesz lehetővé. A magládás mechanikus magadagolású vetőgépeknél a vetőtengelyt a talajkerékről hajtják meg, mindenkor biztosítva a sebességarányos vetést. A központi magtartályos vetőgépeknél a változtatható fordulatszámú és aktív felületű cellás adagolószerkezet mechanikusan, elektromosan és hidraulikusan is jól meghajtható. A sebességarányos szinkronitás ezeknél mechanikusan talajkerékről, ill. kerékszenzorokról, vagy lézeres útadókkal biztosítható. A mag a mechanikus magládás gépeknél rövid maglevezető csövön gravitációsan jut el a csoroszlyákhoz, amelyek a beállított mélységben helyezik el a talajba. A pneumatikus gépeknél levegő szállítja, nagyobb sebességgel a magokat az elosztókúpok és a csoroszlyák között. Az elmúlt időszakban az adagoláspontosság és a vetőszerkezetek elektronikus vezérléséven, valamint a gyors és pontosabb kalibrálást segítő magszámlálással megvalósítható leforgatási próbák végrehajtásában történtek jelentősebb fejlesztések.

Elektronikus magszámlálással végezhető vetésellenőrzés és leforgatás

A piacon jelenleg két ilyen célokat szolgáló magszámláló szenzor érhető el. Mindkettő a hannoveri Agritechnica 2015 újdonsága volt. Az egyik a Väderstad forgalmazásában megjelent SeedEye, a másik pedig a Horsch által forgalmazott Seed Control. A Väderstad SeedEye szenzorát a magyar Digitroll Kft. fejlesztette ki és tőle vásárolta meg a forgalmazási jogot a svéd gyártó. A szenzorok Magyarországon készülnek és két évig kizárólagos forgalmazójuk a Väderstad.

A Väderstad-Digitroll SeedEye szenzor a VäderstadSpirit R300 és 400 S, valamint a Rapid A400-800 S és A600-800 pneumatikus gabona vetőgépeken kerül alkalmazásra. A maglevezető csövek keresztmetszetében beépíthető megoldásnál hat infravörös fénnyel dolgozó fotocella pásztázza rácsszerűen a csőkeresztmetszetet és 98-99 %-os pontossággal megszámolja, a csőben nagy sebességgel áramló gabonaszemeket. A szenzorok legnagyobb magszámlálási sebessége 250 mag/sec. A szenzor univerzális, egyenes csőszakaszokban helyezhető el, és a Väderstad vetőgépeken található Gateway boxokba van elektronikusan bekötve, ill. az E-Services vezeték nélküli jelátviteli rendszerben működtethető, vagy párhuzamosan ISOBUS kapcsolatban is használható. A traktorvezető a szenzorok segítségével munkaközben, folyamatosan tudja ellenőrizni a soronként kivetett magmennyiséget, ill. a vetés előtti leforgatási próbával be tudja pontosan állítani a hektáronkénti vetőmagdózist.

Ez utóbbit kétféle módon is elvégezheti. Az egyik esetben a traktorban elhelyezett vezeték nélküli, E-Control monitoron beprogramozza az 1 m2 területre (a hektár tízezred részére) kivetendő magszámot, majd elvégzi a leforgatási próbát a SeedEye szenzorok segítségével, amennyiben az előzetes beállításhoz képest eltérések mutatkoznak a monitoron, módosítja a magadagoló szerkezet beállításait. A kalibráláshoz mindössze néhány (2-3) dkg vetőmagot kell felhasználni, amelynek a felfogásával nem érdemes bajlódni. Amennyiben a traktor rendelkezik ISOBUS munkagép kommunikációs rendszerrel és terminállal, úgy azt párhuzamosan használhatja az E-Control megoldással. Pl. az ISOBUS terminálon keresztül az ISOBUS vezérli a vetőgép beállításait, ugyanakkor a vetés minőségéről, a valósidejű vetési adatokról, az E-Control monitor szolgáltat adatokat a vezető számára.

Az ISOBUS-os adatforgalom vezetéken keresztül zajlik, míg az E-Control terminál Wi-Fi kapcsolatban áll a vetőgép Gateway boxával. A vetőgép kalibrálása E-Control monitor hiányában, vagy azzal párhuzamosan iPad (Tablet) kézi számítógép segítségével is elvégezhető a traktorvezető üléséből, vagy akár a vetőgép mellől is. Az iPad segítségével Wi-Fi-n keresztül beprogramozható a Gatewayboxos vetőgép a kívánt hektáronkénti vetőmagdózisra, majd a vetés imitálásával elvégzett leforgatással ellenőrizhető, a m2-enként kivetett magmennyiség, amelyet átszámol a számítógép hektárra és megszorozza a vetőmag ezermagtömegével, pontosan megjelenik a valós vetőmagdózis. A gyakorlati tesztelések alkalmával a SeedEye 1,0-1,5 %-os pontossággal volt képes a vetőmagdózis meghatározására. Egy-egy beállítással a leforgatási próba legfeljebb egy percet vett igénybe.

A Horsh pneumatikus gabonavetőgépek csoportos magelosztó kúpjaira felhelyezhető könyökös műanyagházba beépített Müller Electronic által kifejlesztett PLANTirium optikai szenzorok hasonló elven dolgoznak, mint a Väderstad-Digitroll magszámlálók. Az AIRidium érzékelőben is több infravörös LED és fotocella pásztázza a maglevezető csövek keresztmetszetét. Az áthaladó magok ezeket a fénynyalábokat szakítják meg időről-időre és ezeket a jeleket gyűjti össze a vetőgép monitorja. Ez a berendezés 150 mag/sec áramlási intenzitásig és 12,5 m/s (45 km/h) áramlási sebességig dolgozik megfelelő pontossággal. A vetőgép fedélzeti termináljának monitorja az 1 m2-re kivetett magokat számolja meg, a beprogramozott és radarszenzorral ellenőrzött munkasebesség függvényében. Ebből az adatból képezhető a hektáronkénti elvetett magszám és a vetőmagdózis. A szenzorok pontosságát befolyásolhatja a vetőmaggal áramló por (amely eredhet a magról levált hámrészekből, tisztítatlanságból, vagy a csávázó anyag bevonatából is), ezért azok felületét speciális öntisztító és tapadásmentes anyaggal vonják be. A Müller szenzorok is saját terminálra, vagy univerzális ISOBUS-terminálokra képesek továbbítani az adatokat, amelyek kontrolálják a beállított vetési jellemzőket, ill. kiértékelik a kalibrálási eredményeket. Ezeken túl az ISOBUS terminálról a vetőgép beállítási adatai is átprogramozhatók. A hozzáférhető leírásokból nem derül ki, hogy a leforgatási próba WiFi segítségével iPad, vagy tablet segítségével is elvégezhető lenne.

A Lemken magtartályon belüli vetőgép leforgatója

A Lemken leforgató berendezése az előző kettőtől teljesen eltérő elven dolgozik, nem magot számlál, hanem szemtömeget mér automatikusan. A szintén a tavalyi Agritechnica-n bemutatott innováció, a központi magtartályos Lemken Solitair 25 gabonavetőgépeken kerül alkalmazásra. Az automata mérleggel rendelkező leforgató berendezés a magtartály belsejébe került kialakításra, amely egy leválasztó ciklonból, mérőedényből, mérlegből és magterítő kúpból épül fel. Kívülről kapcsolódik hozzá az injektoros magtovábbító után a fluid magszállító vezetékből távvezérelt irányváltóval elágaztatott csővezeték. Ezen jut el a mag a kalibráló szerkezetbe. A működtetése a traktorban található vetőgép terminálról történik. Az ellenőrző leforgatáskor a magadagoló szerkezet által a ventilátor légáramába adagolt vetőmagot az elosztókúpok irányába szállító csőben található irányváltó segítségével a vetőmagáram, a magtartályba telepített automata kalibrálóba irányítható. A fluid állapotban érkező magokat egy ciklon választja le és a kalibráló mérőtartályába juttatja, majd a tartály tartalmát az automata mérleg beméri és a mérlegelési adatokat a vetőgép monitorjára továbbítja. A mérlegelés után a vetőmag terítőkúp segítségével szétterítésre kerül a magtartályban található vetőmaghalmazra. A munkasebesség, valamint a munkaszélesség beprogramozásával a terminál kiszámolja a leforgatási próba eredményeként megállapított vetőmagdózist. Amennyiben korrekcióra van szükség, úgy a vetőgépmonitor (és/vagy az ISOBUS terminál) segítségével módosíthatók a vetőmag adagolási adatok és a kalibráció megismételhető.

agrotrend.hu / Dr. Hajdú József

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.