2021.05.06., csütörtök , Ivett, Frida

Gépesítés

2016. június 08. szerda • 12:50

A tartósított szálastakarmánykészítés korszerű gépei

A jó minőségű széna és fűszenázs a kérődző állatok egyik legfontosabb alaptakarmánya, amely csak jó minőségű virágzás előtti, bugahányás állapotában betakarított takarmánynövényekből – gyeptermésből, füves keverékekből és pillangósokból – állítható elő, korszerű technológiákkal és korszerű gépekkel.

A kaszáló gépek felépítése és megválasztása

A betakarítási technológiák első fontos művelete a kaszálás, amelynél nem csak az időpont, hanem a gépek megválasztása is rendkívül fontos. Napjainkban Európai viszonylatban zömében tárcsás, vagy dobos rotációs vágószerkezetű kaszákat használnak a lábon álló szálastakarmányok kaszálására, amelyek rendkívül változatos 1,3 és 15,0 m munkaszélességben állnak rendelkezésre. A túlnyomó többségük traktorral üzemeltethető, de elérhetők a piacon magajáró kaszálógépek is (Krone BigM, Claas Cougar). A rotációs kaszák között megtalálhatók a hátsó függesztésű oldalvágó 1,3-4,2 m munkaszélességű, a traktorok mellső függesztő szerkezetére kapcsolható 2,8-3,6 m közötti munkaszélességű frontkaszák, a 2,8-5,0 m közötti munkaszélességű jobbra és/vagy balra vágó vontatott kaszák, ill. az ezek kombinációjából felépülő kettős (front és egyoldalú kasza, vagy vontatott kasza) 6 és 8 m közötti munkaszélességű kaszacsoportok. A legnagyobb munkaszélességű, traktorral üzemeltethető hármas „Butterfly” kaszacsoportok (frontkasza+2 hátsó oldalvágó kasza kombináció) munkaszélessége zömében 8 és 12 m között alakul. A magajáró gépeké pedig 9 és 15 m között változik. Ezekből a Krone kínálata a legszélesebb a világon. A kétféle – dobos és tárcsás – vágószerkezetű kaszák közül az utóbbiak piaci kínálata nagyobb.

Ugyanis két vágó rendszer között jelentős különbségek mutathatók ki. A dobos vágószerkezetű kaszák robusztus kivitelűek, nehezebbek, elsősorban rosszabb, egyenetlenebb talajú, természetes és ősgyepek kaszálására javasolhatók. Felső gerendellyel és hajtással készülnek, munkahelyzetben a dobok alatti csúszó tányérokkal kopírozzák a talajt. Nagyobb (0,6-1,1 m) a forgórészeik átmérője és kisebb a fordulatszáma, dobonként rendszerint 3 db kés kerül felszerelésre. A munkaszélességük 1,8 és 4,8 m között változhat, de kettes, vagy hármas kaszacsoportok is képezhetők belőlük. Nagyobb a hajtási energiaszükségletük, ugyanakkor a dobok nagyobb tehetetlenségi nyomatéka következtében kiegyenlítettebb a teljesítményfelvételük. Mindig páros számú (2 vagy 4, ritkábban 6 db) dob található a kaszákon és kaszáláskor 1, 2, vagy 3 szűkített rendet képeznek.

Az előzőekkel szemben a tárcsás kaszák, könnyebb, finomabb konstrukciók. Alsó kaszagerendellyel és lepényhajtóműves alsó meghajtással készülnek, kisebb (0,4-0,61 m) átmérőjű, kétkéses, ovális vágótárcsákkal rendelkeznek, rendszerint a két szélső tárcsán kisebb magasságú terelődobbal. A vágótárcsák száma kasza gerendelyenként általában 4 és 9 között változik a munkaszélességtől függően. A munkaszélességük pedig zömében 2,0 és 4,1 m között alakul. Kopásálló (wolfram-karbid keményfém) csúszó talpakkal (papucsokkal) követik a talajfelszín változásait, általában kisebb-nagyobb áthidalással. Nagy anyagátömlési keresztmetszettel dolgoznak, kaszáláskor zömében terített rendet képeznek, könnyebben csatlakoztatható hozzájuk szársértő berendezés. Kisebb a hajtási teljesítményigényük, mint a dobos kaszáké. Sík, egyenletes felszínű, telepített gyepek és szántóföldre vetett szálastakarmányok minőségi kaszálására használhatók.

Fejlesztési trendek a kaszálógépeknél:

  • A munkaszélességek növelése.

  • A hajtási energiaigény csökkentése.

  • A korábban elterjedt ékszíjhajtások szöghajtóművekre és kardánhajtásokra cserélése.

  • Két (540/1000 f/min) fordulatszámú traktor TLT hajtás fogadása.

  • Hidraulikus gyorscsatlakozók (Kennfixx) használata.

  • A hajtásrendszer élettartamának növelése, a gondozásuk és karbantartásuk minimalizálása.

  • A vágási magasság (tarlómagasság) finomállítása.

  • A kaszák tökéletesebb talajfelszín követése, a tarlónyomás további mérséklése.

  • Új, megbízhatóbb kaszagerendely- és vágószerkezet biztosítások alkalmazása.

  • Újabb öntisztuló kaszálódob és vágótárcsa konstrukciók kialakítása, a vágási (kaszálási) sebességnövelése érdekében.

  • Gyors kaszapenge csere megoldások terjedése.

  • Újabb szársértők (anyag és konstrukció) használata.

  • A kezelés, a munka- és szállítási helyzetbe állítás egyszerűsítése.

  • ISOBUS kapcsolat révén a kaszák távvezérlése és kaszálási teljesítések (munkasebesség, ha, stb.) nyomon követése, dokumentálása (nagyobb munkaszélességek esetén).

Ezeket követik a kaszagerendelyek központosított tehermentesítő rugókkal kombinált királycsapos, vagy paralelogrammás felfüggesztései, az új gondozást nem igénylő hosszú élettartamú bolygókerekes, vagy átmenő tengelyes hajtású „lepényhajtóművei”, az áramvonalasított eltömődésmentesen dolgozó könnyen szerelhető ovális kiképzésű vágótárcsái (Max Cut, Active Mow, Smart Cut, Easy Cut stb.). Újdonságnak számít a Krone Easy Cut tárcsás vágószerkezete, amelynél a vágótárcsák forgásiránya – ezáltal a rendképzés módja – szatellit fogaskerekek behelyezésével megváltoztatható. A gerendelyek finomabb talajkövetését jól szabályozható erősségű tekercsrugókkal mechanikusan, ill. úszó hidraulikus felfüggesztésekkel oldják meg a gyártók (Active Float, Combi Float). A sérült kopott kaszapengék gyors cseréjét, szerelést nem igénylő egyszerű készülékekkel valósítják meg. Újabb és újabb vágótárcsa és kaszagerendely biztosítások látnak napvilágot, amelyek révén kivédhetők a nagyobb deformációk és törések. A rotációs kaszák zöméhez szársértő berendezés, vagy cserélhető berendezések csatlakoztathatók, melyekkel a szálastakarmányok szárrészein hozhatók létre törések, sérülések, ezáltal jelentősen felgyorsítható a renden száradás folyamata. Ezeknél szársértés intenzitása a berendezés kialakításától és a szársértő berendezések fordulatszámától függően változtatható. Folyamatosan újabb és újabb szársértők konstrukciók látnak napvilágot. Két jól elkülöníthető rendszer vált be a gyakorlatban. Az egyik a fém-, vagy műanyagujjakkal felszerelt nagy fordulatszámmal üzemelő dobos szársértő, amely a fűfélék szársértésében hatékony, de az eltérő morfológiai felépítésű szár-levélszerkezetű pillangósok esetében nem használható, mert jelentős levélpergést okoz. Ezeknél a fogaskerék módjára egymásba kapcsolódó fém, műanyag vagy gumibordás szársértő hengerpár a hatékony. A dobos szársértőknél az ujjak kialakítása, elrendezése és dobtengelyre rögzítése jelenti a változatosságot és az eltérő hatékonyságot, a hengeres szárzúzóknál a bordaprofil kiképzése (egyenes- vagy nyílbordás, sakktábla szerű stb.) és anyaga kínál választási lehetőséget. A szársértők munkáját az állítható anyagáramterelő lemezek, dobos szársértőknél a burkolaton elhelyezett álló kések is segítik. A nagy munkaszélességű (Butterfly) kaszacsoportok munkáját ISOBUS-os kapcsolatban működő elektronikus távvezérlés is segíti, amelyen keresztül a kasza beállításai és munkavégzése a traktor vezetőfülkéjéből szabályozható, ill. előre programozható (Claas Operator és Communicator, Krone I-Con stb.). A kaszák munkája automatizálható is automata kormányzású, GPS vezérlésű traktorokkal történő üzemeltetés esetén. A hármas kaszacsoportokban üzemelő hátsó függesztésű oldalkaszákat gyakran szerelik fel szükség szerint kiiktatható szalagos összehordó berendezéssel (Collcet-orral) is. Ezek segítségével a három kasza után egy nagyméretű rend alakítható ki. A kaszafejlesztésekben élenjáró gyártók a Claas, a Krone, Kuhn, a Lely, a Pöttinger, a John Deere, a JF, a SIP, a Fendt/Fella, a SaMasz és a Kverneland/Taarup/Vicon.

A rendkezelő gépek konstrukciói és alkalmazásuk

A kaszálás során szűkített, vagy terített rendre rakott szálastakarmányok száradása tovább gyorsítható, a rendek mozgatásával (terítésével, lazításával, rendképzéssel, több rend összerakásával stb.). Ezeket az időjárás és a napszakok függvényében okszerűen kell alkalmazni, figyelemmel a rendkezelést követő betakarítási munkafázisok követelményeire is. A szálastakarmányok rendkezelésére, a traktor TLT-jéről üzemeltetett, függőleges tengelyről meghajtott, többkarú- és több rendterelő ujjakból felépülő különböző munkaszélességű rotoros rendkezelő gépek javasolhatók. Ezek rendterítéskor és rend összerakásakor szellős levegővel jól átjárható (tupírozott) rendet képeznek, ellentétben a talajhajtású csillagkerekes rendsodróktól, amelyek az elvezetésükből is adódóan nehezen kezelhető, lassan száradó sodratot készítenek, ráadásul a talajhajtásuk révén porral is szennyezhetik a takarmányt. A korszerű rotoros rendkezelő gépeknek két változatát különböztetik meg. Az egyik kis átmérőjű forgórészekből felépülő merevkaros vezéreletlen villaujjakkal rendelkező rendterítők, amelyek a rendek lazítására és átszellőztetésére alkalmazhatók. A másik csoport a nagyátmérőjű forgórészekből és azon vezérelt villakarokból és villákból felépülő rendrakók, amelyek a rendek forgatására és több rend összerakására is használhatók. Ezek kétfázisú (egymással összefüggő) rendkezelést végeznek.

A fejlesztésüknél érvényesülő főbb tendenciák:

  • Nő a munkaszélességük, a munkasebességük és ezáltal a munkateljesítményük.

  • Csökken a hajtási teljesítményigényük.

  • Jobb a talajfelszín követésük.

  • A villakarok és villák száma nő, ezáltal szinte elhagyásmentes a munkavégzésük.

  • Kétféle (540 és 1000 f/min) traktor TLT-ről is üzemeltethetők.

  • Növekszik az élettartamuk.

  • Csökken a karbantartási igényük.

  • A rendterítők egyre intelligensebb csuklós váz- és hajtásrendszerrel készülnek.

  • A rendrakók rotorjainak meghajtására a mechanikus hajtások mellett megjelentek a hidromotoros és elektromotoros intelligens hajtások is.

  • A traktor vezetőfülkéjéből távvezérelhető a munkavégzésük.

A rendterítő gépek munkaszélessége 3 és 19,6 méter között változik, a felépítésük négy rotorostól a 18 rotorosig terjed, a rotor átmérők pedig 75 cm és 110 cm között változnak, amelyeknél a villakarok száma rotoronként 5/6/7 db, a rugós hajlított terítővilláké pedig 10/12 vagy 14 db. A rotorok csuklósan kapcsolódnak egymáshoz és egy állítható magasságú talajkeréken képesek követni a talajfelszín változásait. A rotorok döntésével nagyobb távolságra röpíthető az elterített szálastakarmány, amelyek ezáltal szellősebb lazább rendstruktúrát képeznek. A rendterítő gépek általában 8 rotoros felépítésig traktorra függesztett, a fölött vontatott kivitelben készülnek szállításhoz hidraulikusan felhajthatók, ill. a vontatott gépek összecsukva vontathatók. A rendterítők gépek használatánál fontos szabály, hogy gyepszéna készítésénél gyakorlatilag bármilyen nedvességtartalomnál bevethetők, de a pillangós takarmányok esetében legfeljebb 50 %-os víztartalomig használhatók, kíméletesebb és kisebb rotor fordulattal, mert egyébként megnő a levélpergés veszélye. Ezzel a pillangósok legtöbb tápértéket képviselő részei vesznek el. A rendkezelések második fázisában használható rendképző rendrakó gépek 1/2/4 vagy ritkábban 6 db nagyátmérőjű rotorból épülnek fel, a munkaszélességük pedig 3,2 m-től 20 m-ig terjed. A vezérelt villakarok száma rotoronként általában 10/13/14 vagy 15 db lehet, villakaronként 4 vagy 5 hajlított, szálasanyag mozgató (fésülő és dobó mozgást végző) kettős ágú rugós villával. Az egyrotoros 3,2-4,75 m munkaszélességű rendrakókkal egy változtatható szélességű oldalrend képezhető. A kétrotoros gépek eltolt, vagy szimmetrikus rotor elrendezésűek lehetnek. A munkaszélességük 6 és 9,6 m között változik. Az eltolt egymást követő rotorokból felépült rendrakókkal egy, vagy két szűkített (1,2-1,5 m szélességű) oldalrend alakítható ki. A szimmetrikus rotor elrendezésű két rotorosokkal egy nagyméretű, középső rend képezhető. A négy- és hatrotoros nagy (11-20 m közötti) munkaszélességű gépek mindig nagyméretű középső rendet képeznek, a munkaszélességük a rotorok közötti távolság változtatásával növelhető és csökkenthető. Ezek vontatott kivitelben készülnek, rotoronként négy-, vagy ötkerekes talajkopírozással, központi rotormagasság szabályozással. A hatrotoros gépek hosszú központi gerendelyük miatt szállításukhoz már kormányzott szállítókerekeket igényelnek (Krone Swadro 2000). A rendképzők használatánál is fontos nedvességtartalmi korlátozások vannak pillangósok esetében, 35-40 %-os víztartalom alatt kerülni kell a rendek mozgatását. Az előzőekben felsorolt kaszagyártók túlnyomó többsége rendkezelőgépeket is gyárt és forgalmaz.

Bálázó gépek és használatuk

Az Európában és Magyarországon is a szálastakarmányok nagyobbik részét szénaként hengeres-, kisebb részben szögletes nagybálákba tömörítve takarítják be. Családi kisgazdaságok és a lótartó gazdák körében még kedveltek a szögletes kisbálázók is. A szálastakarmányokból készített erjesztett szenázs előállítására terjednek el a csomagolt bálás megoldások, de a nagyüzemek Magyarországon a járvaszecskázásos betakarítást és falközi silós tartósítású eljárásokat preferálják elsősorban. A zömében szakaszos működésű hengeres nagybálázóknak két nagy csoportja különböztethető meg. Az egyik állandó méretű, kamra belsővel rendelkező, dobos, szalagos, rudas-láncos, vagy ezek kombinációjából felépülő bálatömörítő szerkezettel dolgozó fixkamrás bálázók, amelyekkel készített hengeres nagybálák tömörsége a bálamagtól kifelé sugárirányban egyre nő. Ezek a bálázók a tömörítő szerkezetük agresszív sodró hatása miatt, pillangósok szénájának betakarítására nem javasolhatók, mert jelentős levélveszteséggel dolgoznak. Gyepszéna és szalma betakarítására, ill. bálás szenázs készítésére azonban kiválóak. A hengeres bálázók másik csoportját szalagos tömörítő szerkezetű, változó kamrás bálázók képezik, amelyekkel egyenletes tömör bálák készíthetők és pillangósokból készített széna betakarítására is alkalmazhatók. A két bálatömörítési rendszert egy géppé ötvöző hengeres nagybálázók is kaphatók a piacon. További újdonság, hogy megjelentek a Non Stop - megállás nélkül dolgozó, folyamatos üzemű – hengeres bálázók első példányai is (Krone, Lely, Vicon) amelyek teljesítménye 25-30 %-kal nagyobb, mint a szakaszos üzeműeké. Ezekkel a bála kötözésekor nem kell megállni a bálázónak, mivel (előkamrában, szalagos előtömörítőben) pufferolni képes az ez idő alatt felszedett szálasanyagot. A szögletes nagybálázók mindegyike hasonló dugattyús tömörítő szerkezettel dolgozik, a bálacsatorna méretétől függően azonban különböző keresztmetszetű (80x80, 90x80, 120x70, 120x90, 120x120, 120x130 cm stb.) és (120-300 cm közötti) hosszúságú bálák készítésére alkalmasak. Sajátos struktúrájú (szeletekből felépülő) 4/5/6 vagy 8-szorosan átkötött 0,8 és 2,8 m3 közötti térfogatú, szabályos hasáb bálákat készítenek valamennyi szénaféléből, szalmából és fonnyasztott zöldtakarmányokból, vagy erjesztett szenázs céljára. Ezek a bálák tömörebbek, de beázásra érzékenyebbek, mint a hengeresek.

A bálázógépek fejlesztésénél érvényesülő tendenciák:

  • Nő a gépek rendfelszedőjének szélessége (2,2-2,5 m).

  • Többségük csillagrotoros szeletelő berendezéssel is felszerelhető (amely bálás szenázs esetében nélkülözhetetlen).

  • Növekszik az áteresztőképességük és a teljesítményük.

  • Egyre tömörebb és geometriailag szabályosabb bálákat készítenek, amelyhez szenzoros tömörségszabályzókat építenek be.

  • Hengeres nagybáláknál többféle, választható (zsineges, hálós, takarófóliás stb.) kötözési és zárási módot alkalmaznak, szögleteseknél a kötések számát növelik.

  • Gyorsítják a bálakirakásokat.

  • A hengeres nagybálázókat gyakran építik össze bálacsomagolóval, amelyekkel egy menetben az elkészített bálák fóliába zárása is elvégezhető.

  • A korszerűbb bálázók ISOBUS kapcsolatban bálamonitorról, fedélzeti terminálokról, tabletekről is távvezérelhetők és a munkavégzésük különböző módon dokumentálható. GPS-ről vezérelve az elkészült bálákról eredet dokumentáció (hely, idő, anyag, nedvességtartalom stb.) is készíthető, amely etikett formában a bálázóra is rákerül, ezzel nyomon követhetővé válik.

A hengeres és szögletes nagybálázókhoz kapcsolhatók bálagyűjtő, bálarendező kocsik is, amelyekkel az elkészült bálák csoportosíthatók a területen és ezzel egyszerűbbé válik azok beszállítása, logisztikailag kevesebb út bejárásával gyűjthetők össze. A leginnovatívabb bálázógépgyártók Európában, a Claas, a Krone, a Lely/Welger, Gallignani, Kverneland/Vicon, Case IH, New Holland, John Deere, McHale, Pottinger, Sipma, Unia, Mascar, Wolagri stb., amelyek gépei a hazai mezőgépkínálatban is megtalálhatók. Ezek többsége fix- és változó kamra méretű bálázót is, kisebbik részük szögletes kis- és nagybálázót is gyárt.

agrotrend.hu / Dr. Hajdú József

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.