Gépesítés

Technika

Kubota – a kezdetektől a jelenig

A Kubota mai piaci szerepében, és globálisan ismert precíz technológiájában nagy szerepet játszik a megalapítástól számított történelme, hogyan, miként, milyen dolgokat, milyen céllal gyártottak. Ahhoz, hogy jól lássuk, valójában milyen nagy múltra tekint vissza a cég, és mit is fémjelez valójában a Kubota márkanév, az elejétől kell kezdenünk.

1890-1917 – a kezdetek

Gonshiro Ohde alapító a családjával

A Kubota hosszú történelmében mindig kiemelt szerepet játszott, hogy a termékeket szívvel és lélekkel készítsék, és tisztában legyenek azzal, milyen értékeket szeretnének képviselni.
Gonshiro Ohde (később Gonshiro Kubota) 1890-ben fémcsövek gyártásával kezdte munkáját a fémiparban. A termékeinek minősége és munkájának precizitása miatt nagyon gyorsan nagy népszerűségre tett szert.

Sikeressé azzal vált, hogy 1893-ban vízművek számára vízvezetékcsöveket kezdett el gyártani, ami azelőtt egyik japán gyártónak sem sikerült. Ezzel lényegében megmentette nemzetét, hiszen ebben az időszakban a nyugati kultúra úttörésének köszönhetően olyan súlyos és fertőző betegségek is eljutottak Japánba, mint a kolera. Ennek a problémának a megoldása a csatornahálózat fejlesztésében rejlett, ezért döntött úgy Gonshiro, hogy vízvezetékcsöveket fog gyártani.

Később cégét továbbfejlesztette, és belekezdett a szerszámgépek és acélgyártó berendezések gyártásába. 1917-ben az első világháború okozta technikai fejlődésre válaszolva a már létező telephelyeket átszervezték, illetve újakat létesítettek. Ennek köszönhetően jól körvonalazódtak a cég legfőbb tevékenységei: gépalkatrészek és vízvezetékcsövek gyártása, valamint az öntöde működése.

Kubota az első világháború okozta nehézségekben is felismerte a lehetőséget: termékeivel betört azokra a piacokra, ahova a háború miatt már nem szállítottak európai termékeket.  Ebben az időszakban, az autók elterjedésének idején (1912-1926) megpróbálkozott egy háromkerekű jármű gyártásával is, ami a piacon nem járt sikerrel, és járműfejlesztő vállalkozását felvásárolta a Tobata Casting Ltd., ami később a világhírű Nissan Motors Co., Ltd lett.

1927-1945 a két világháború között

Japán első vízalatti alagútjához készült szegmensek 1 darabja

1927-ben a Kubota 42%-os részesedése volt a legnagyobb a vascsövek Japán piacán. Annak érdekében, hogy a Kanto régióban is jelen legyen, és így abszolút előnyt szerezzen, a Kubota úgy döntött, hogy megvásárolja a piaci rangsorban harmadik társaságot, a Sumidagawa Iron Works Co., Ltd.-t, amelynek részesedése 16% volt.

A termékek meghibásodási aránya azonban a megvásárolt üzemben körülbelül 30–40% volt, és a munkavállalók motivációja is nagyon alacsony volt. Üzleti okokból a társaságot nem egyesítették a Kubotával, hanem önálló társaságként maradtak. Daizo Odawarat (aki később a Kubota elnökévé vált) ügyvezető igazgatóként helyezték el az üzemben. Bement a gyárba, és a dolgozókat újra betanította a vascsövek gyártásának alapjaitól kezdve. Odawara annyira belopta magát a munkavállalók szívébe, javította a munkamorált és ezzel az egész társaságot, hogy a Sumidagawa vasmű nyereség szempontjából mindössze három évvel később a társaság legmodernebb üzemévé vált.

1930-ban a cég újraszerveződött, mint két részvénytársaság (egy, ami csak az öntödei működéssel foglalkozott, és egy az ipari motorok, szerszámok, és egyéb termékek gyártására specializálódott) és elköteleződtek az új telephelyek építése mellett. Ebben az időszakban már tetemes mennyiségű megrendelésük érkezett Európából is (pl.: a hollandiai Rotterdam Gas Company-tól 3000 tonna gázcsőre). 1937-ben létesítettek egy új telephelyet kizárólag az ipari és mezőgazdasági motorok gyártására, valamint a vállalat létrehozta az Amagasaki Iron-t, ahol különleges technológiával gyártottak vascsöveket. 1939-ben megrendelést kaptak 13 000 öntöttvas fém szegmensre japán első, közel 4 km hosszú vízalatti alagútjához.

Azonban a társaság a világháború alatti gazdasági megszorítások miatt nem érte el a várt eredményt. Ezután minden telephely sérüléseket szenvedett a világháború alatti bombázásokban.

1946 – 1960 A háború végétől a gyors növekedés időszakáig

A T15 traktor gyártósora

Közvetlenül a háború befejezése után a társaság hozzájárult az ország újjáépítéséhez, például egy kultivátor kifejlesztésével, amely fontos lépése volt a mezőgazdaság gépesítésének. A háború utáni japánban az élelmiszerellátás biztosítása volt a legfontosabb kérdés, és számos agrárreformnak köszönhetően sok, eddig más munkát végző emberből lett új földtulajdonos és mezőgazdasági termelő, így drasztikusan megnövekedett az igény a mezőgazdasági munkálatok gépesítésére.

A társaság megerősítette üzleti alapját a gyors gazdasági növekedési periódusa előtt. Ezt a vascső centrifugális öntési technikák bevezetésével, valamint különféle típusú csövek diverzifikálásával és házakkal kapcsolatos termékek értékesítésével tette. Továbbá belépett az ipari és magán szivattyúpiacra is. 1953 júniusában megalakult a „Kubota Construction Machinery Co.,Ltd.” és a társaság belépett az építőipari gépek piacára is, aminek köszönhetően számos nagyszabású építési projektet hajtottak végre Japánban, és megszerezték a legnagyobb részesedést a Japán mobildaru piacon. Fejlesztéseik nem fejeződtek be ennyivel, hiszen 1954-ben belekezdtek a PVC csövek gyártásába is.

Ahogyan Japán mezőgazdasága megerősödött az 1950-es évek végére, a vállalat mezőgazdasági gépekkel foglalkozó részlege is gyorsan növekedett, 1958-ban meghaladta a vascsövekkel foglalkozó osztály értékesítési mennyiségét. A mezőgazdasági részleg gyors növekedését elősegítette a szerviz bázisok és értékesítő társaságok létrehozása. Később 1960-ban megnyílt az első, tengerentúli mezőgazdasági gépgyártó üzem.

Ebben az évben, 1960-ban, a társaság megalapításának 70 éves évfordulóján fejezte be az első, japánban épített motoros hajtású traktor (T15) fejlesztését. 

1961-1972 a gyors növekedés időszakától a stabil időszakig

 A világkiállításon bemutatott „Dream Tractor” 

Kubota az 1960-as évek végén lépett be a környezetvédelemmel kapcsolatos üzletbe, ami ebben az időben egy szofvter alapú részleget jelentett, amely feladata az emberi hulladék és szennyvíz feldolgozó létesítmények tervezése és üzemeltetése volt. Később elkezdett a városi hulladékok feldolgozásával is foglalkozni. 1963-ban megkezdte a Japában azóta nagyon népszerű automaták gyártását, aminek fejlesztéséhez egy régebbi, mérlegekhez használt technológiát vettek alapul. 

 A vállalat gyorsan bővült, a mezőgazdasági gépek, például a rizsátültetők és a kombájnok fejlesztésével, valamint a termékek többszöri fejlesztésével és bővítésével. Nagy hangsúlyt fektettek az értékesítési hálózatok fejlesztésére is, ennek köszönhetően a társaság különleges Kubota kereskedőket képzett ki.

 Az 1980-as japán világkiállításon egy különálló „Kubota pavilon” került kiállításra. Az ott bemutatott „Álom Traktor”-nak nevezett koncepció gép funkciói manapság a legtöbb traktorban megtalálhatóak, de abban az időben a legkifinomultabbnak számító technológiákat összesítették, szem előtt tartva a funkcionalitást, kényelmet, és könnyű használhatóságot, ami még ma is megtalálható a vállalat termékeiben. (Érdekesség, hogy idén bemutatták ennek a koncepció traktornak a modern verzióját, ami mesterséges intelligenciával felszerelt, elektromos hajtású, és egyéb, ehhez hasonló modern technológiákat alkalmaz).

Ezen felül az Egyesült Államokban megalapították a Kubota Tractor Corporation-t (KTC), amely a traktor-értékesítés első tengerentúli bázisa volt.  A vállalat itt tovább fejlesztette saját üzleti területét, és az Egyesült Államok a Kubota tengerentúli bázisainak központi országa lett.

Forrás: kubota.com

agrotrend.hu 

(X)

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés