2020.08.10., hétfő , L?rinc

Gépesítés

2020. március 08. vasárnap • 09:00

RÁBA MOTOREKE

A magyar traktor-gyártók sorába az első világháború idején lépett be a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 1915-ben megkezdték a motorekék gyártását, ezzel a Rába Gépgyár elkötelezte magát a mezőgazdasági gépgyártás mellett is. A hadicélokra használt gépkocsik gyártása mellett megkezdődött a Rába „K I." és „K II." típusú motorekék előállítása Győrben.

Az 1896-ban alapított Magyar Waggon- és Gépgyár vasúti kocsik gyártására szakosodott. 1904-től a közúti jármű gyártásba is bekapcsolódott és 1913-tól RÁBA márkanév alatt forgalmazta járműveit.

A Praha autók és a Hanomag W. D. motoreke licenceinek megvásárlását követően - a tervek adaptálása és korszerűsítése után - 1915-ben kerültek forgalomba az első hazai motorekék RÁBA K I. típusjellel.

A motoros szántógépeket a Stock-rendszer javított, módosított kivitelében gyártották. A szántási alapfeladaton túl a Grand motorral képes volt a motoreke cséplőgép és más gazdasági gépek meghajtására. A hajtó- és vontatómű háromszög alakú vázba, keretbe volt építve, amely egyidejűleg az eketesteket is magába foglalta. Elől a motor, mögötte két hajtott nagy kapaszkodó kerékkel, hátul a keretháromszög végén állítható vezető kerékkel készült a motoreke.

A „Rába" motoreke műszaki újdonságát a külön ekekeret és ennek emelő-berendezése, valamint a nagy kapaszkodó kerekek és azok meghajtásának módja biztosította az önsúly jelentős csökkenése mellett. A konstrukció lehetővé tette a homokos, vagy átázott talajon való szántást és vontatást is.

A „K I.” típusból 10 db-ot gyártottak, idomvasból készült kerettel. A 32 LE-s motor azonos volt a „Rába Grand" típusú autóéval, azonban regulátorral percenkénti 1200 fordulatra volt határolva. Kiváló üzemi tapasztalatok - egyszerű kezelhetőség, üzembiztos nagy teljesítmény – alapján a „Rába K I." típusú ötvasú motorekét továbbfejlesztették. Az új típus 42 LE-s „K II."jelzéssel készült.

A „Rába K II.” típus, mint végleges változat, melegen sajtolt acéllemez kerettel, motorja ikerhengerekkel, különleges bolygóművel egybeépített tengelykapcsolóval és kúpkerék rendszerű differenciál-, illetve a kerekekben homlokfogaskerék meghajtással bírt.

A szántásmélység 15-32 cm, szélessége 100-150 cm és az óránkénti teljesítménye 0,8-1,5 magyar hold volt. Szíjtárcsa kihajtással rendelkezett, így meghajtó gépként is használhatták. A gépet boronák, kultivátorok, szekerek, sőt aratógépek vontatására is használták szántóföldön és közúton.

A motorekék gyártása a háború után is folytatódott, összesen 260 darab készült. Az utolsók 1927-ben hagyták el a gyárat. A mezőgazdasági munkák gépesítését igen jó eredménnyel teljesítő Rába K II. motoreke nemcsak a háborús idők alatt, hanem azt követően még éveken keresztül az ország határain belül és külföldön is - Romániában, Bulgáriában, Spanyolországban, sőt még Marokkóban is - kedveltek és keresettek voltak.

dr. Hentz Károly
igazgató, főmuzeológus

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum

agrotrend.hu / dr. Hentz Károly

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.