Rekordok után kérdőjelek a gépértékesítésben

Az évtized legnagyobb volumenű mezőgazdasági gépértékesítése valósult meg 2014-ben, a hazai géppiac növekedése pedig magasan meghaladta a világátlagot. Míg a mezőgazdasági gépgyártás és értékesítés fejlődése világviszonylatban 3%-ra becsülhető, addig Magyarországon a növekedés mértéke elérte a 60%-ot, a géppiac pedig a 125 milliárd forintot.

Jelentősen nőtt az értékesített traktorok száma, 2014. január-szeptember között a hazai gazdálkodók 2900 db traktort vettek, vagyis 1641 darabbal többet, mint egy évvel korábban. A legkelendőbbek a 200LE alattiak voltak, egyrészt azok, amik benne voltak az ATK pályázatokban, valamint a 100LE fölötti, keskeny nyomtávú gyümölcs- és szőlészeti traktorok. A 90-140 LE teljesítménytartományban beszerzett típusok száma is megháromszorozódott. Munkagépek közül jelentősen nőtt a szálas betakarítók, bálázók és az ültetvénypermetezők iránti kereslet. Ezekből 2014. szeptemberéig többet adtak el, mint azelőtt egész évben. Ültetvénypermetezőkből 523 db kelt el az egy évvel korábbi 91-el szemben, fűkaszákból és hengeres bálázókból is kétszeresére nőtt az eladott mennyiség.
Az értékesítést nemcsak a pályázati források segítették, hanem a jegybank növekedési hitelprogramja (NHP) is. Sokan hozták emiatt előre beszerzéseiket, hiszen tudvalevő volt, hogy a 2,5 százalékos kamattal igénybe vehető NHP nem tart a végtelenségig. A programot végül 2015. decemberéig hosszabbította meg a Magyar Nemzeti Bank. Iparági becslések szerint a mezőgazdasági gépbeszerzések kb. fele történik finanszírozással, s tavaly ennek kb. 75 %-ában éltek a gazdák a kedvezmények kamatozású hitellehetőséggel, idén ez a szám megközelíti 90 %-ot.

2015-ben mégis megváltozott a helyzet. Miközben egyes híradások ismét rekordértékesítésekről számolnak be, a gépkereskedőket összefogó Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, Harsányi Zsolt (képünkön), aki egyben az AXIÁL Kft. tulajdonos ügyvezetője is, másképp látja a piac alakulását. Lapunknak azt mondta, van olyan szegmens, ahol valóban növekedtek időarányosan az eladások, pl. a betakarítógépeknél, azonban a géppiac minden kategóriájára ez nem igaz.

Harsányi Zsolt szerint egyértelmű a csökkenés a tavaly még húzóágazatnak számító 200 lóerő alatti kategóriában, illetve a 100 lóerős gépek terén is. Hozzátette, 200 lóerő felett pedig alig talált gazdára traktor. A MEGFOSZ elnöke úgy látja, 2015-ben a tavalyi értékesítés 75-80 százalékát produkálhatják a gépforgalmazók.

Ennek egyik oka véleménye szerint az, hogy az elmúlt esztendőben nagyon sokan beruháztak, ami után természetes lehet némi megtorpanás a piacon. Másrészt, a pályázatok kiírásának ideje körüli bizonytalanságok „behúzták a kéziféket”; a legtöbben még kivárnak szeptember eleji beszélgetésünkkor. Csökkenthette a beruházási kedvet az egyes kultúrákat tizedelő szárazság, illetve a terményárak kedvezőtlen alakulása is, a sertéstartók és tejelő tehenészetet fenntartó állattenyésztők igen rossz, már-már csőd közeli piaci helyzete. És – véleménye szerint – bizonytalanság érezhető a nagygazdaságok háza táján, sokan nem tudják, meddig művelhetik a jelenleg bérelt területeiket, ha elindul az állami földek értékesítése.

Ezzel együtt Harsányi Zsolt úgy fogalmazott, lehet még jó éve a kereskedőknek. Az október 15-ig futó kertészeti pályázatban kiírt 18 milliárd forintos támogatási összeg, mintegy 50 milliárd forintos forgalmat generálhat. Abban reménykedik, ismét „bolondok háza” lesz a gépkereskedőknél, utalva arra, hogy az elmúlt évben nem csak a vásárlók megszerzése állította kihívás elé a MEGFOSZ tagjait, hanem azok színvonalas kiszolgálása az óriási érdeklődés miatt.

A hazai erőgépállományt illetően A MEGFOSZ elnöke azt mondta, nincs szégyenkezni valónk, a mezőgazdaság jelenlegi szerkezetéhez a géppark megfelelő. Azonban a munkagépek terén van hová fejlődnie Magyarországnak, első sorban a talajművelő- és vetőgépeket kellene mielőbb korszerűbbre cserélni.

S.Cs.