Mitől is jó egy szigetelés?

Persze a válasz lehet egész egyszerű is: „Minél vastagabb annál jobb!”. Ez egyrészről, csak a hőszigetelésre lehet igaz, másrészről napjainkban ennél előrébb tart már talán a világ (korszerű szigetelő anyagok, technológiák, hőtechnikai számítások, laboratóriumi mérések).

Cikkünkben egy viszonylag új szigetelési technológiát mutatunk be, amely szerencsére egyre ismertebb, de továbbra is sok mítosz lengi körül. Ez nem más, mint a szórt poliuretán szigetelés, ezen belül is a zártcellás poliuretán hab (purhab). A későbbiekben kiderül, miért pont ezzel a cellaszerkezettel foglalkozunk.

fotó: Purtech

Ha az ember szigeteltetni szeretne, az első és talán legfontosabb lépés, hogy meghatározzuk,

milyen funkciót kell betöltenie a szigetelő anyagnak.

Nincsenek csodaszerek, mindennek megvan a megfelelő felhasználási területe. A purhab alkalmas

csapadékvíz elleni szigetelésre,
hőszigetelésre
és párakicsapódás megszüntetésére.

A hőszigetelés a legkézenfekvőbb funkció.

Az adott felületre felszórva, a műszaki adatlap paraméterei szerint képes az épület hőhídmentes szigetelésére.

Azonban itt is célszerű az épület felhasználásának megfelelő vastagságú szigetelést választani (tározók 2-3 cm, sertés- és pulykaól 3 cm-től, szarvasmarha, baromfi 4 cm-től) a költséghatékonyság, illetve megtérülés miatt.

A párakicsapódás elleni védelem már egy összetettebb kérdés.

Ez ugye nem vízszigetelés, csak egy vékony réteg purhab a fémfelületen, amely megszünteti a felületi hőkülönbséget, és ez által, a párakicsapódást. Azonban ha a tető beázik – ami eddig nem volt felfedezhető a kicsapódás mellett – az megmarad, mivel a teljes héjazat nincs lezárva, így a víz utat találhat benne..

Ezzel meg is érkeztünk a vízszigeteléshez.

Itt is van minimális vastagság, azonban itt a legfontosabb, hogy a tetőszerkezet (héjazat, gerendák, szelemenek) minden része teljesen össze legyen zárva. Itt pedig a vastagságot a zárások határozzák meg.

fotó: Purtech

Amennyiben ezek a zárások nincsenek meg akkor a vízszigetelés nem garantálható. Az épület állapotmegóvása érdekében fontos, hogy a vizet mindig kizárni kell, hogy ne juthasson be a tetőszerkezetbe. Itt kanyarodnék vissza a cellaszerkezet kérdésére, ugyanis csak a zártcellás purhab vízzáró, a nyitott cellás nem.

Azon felül, hogy a zártcellás purhab ezeket, funkciókat, jól megválasztva, és megfelelően kivitelezve, betölti, van még pár előnyös tulajdonsága:

Égésgátlóval ellátott, így fékezi a tűz továbbterjedését.
Lépésálló, tehát járható felületeket lehet kialakítani vele.
Páraáteresztő, mely tulajdonságának köszönhetően, nem fog gombásodni, penészesedni a felület.
A kemény felülete miatt könnyen mosható, fertőtleníthető.
A hagyományos szigetelő anyagoknál nagyjából kétszeres hőszigetelő képesség, így vékonyabb réteg is elegendő belőle (kevesebb helyet foglal, rágcsálóknak nincs elég helye, hogy bele költözzenek, nem terheli nagyobb súllyal a fogadó felületet).
A magasnyomású szóró berendezéseknek, és a gyors térhálósodásnak (néhány másodperc) köszönhetően, rövid kivitelezési idő (akár 300-500 m2/nap).
Mindezek ellenére, bármennyi jó tulajdonsága van egy anyagnak, mindenképpen be kell tartani a felhasználási feltételeket:
Ha a fogadó felület nincs megfelelően előkészítve (poros, vizes, olajos felület), akkor nem lesz megfelelő a tapadás, így a szigetelő anyag el fog válni a szigetelendő felülettől.
Mivel a purhab térhálósodásához kell egy minimum felületi hőmérséklet (13-15 °C), így hidegben és párás időben nem végezhető el megfelelő minőségben kivitelezés.

Mivel egy épület szigetelése költséges, és hosszú távú befektetés, mindenképpen azt javasoljuk, hogy megfelelő tájékozódás után, az előírt körülmények között, leellenőrizhető kivitelezővel, és megfelelő tanúsítványokkal rendelkező alapanyagokkal végeztessenek csak kivitelezést.