110 millióból épült az új szomódi baromfivágóhíd

A támogatás igénybevétele nélkül megvalósuló vágóhíd napi 2000 baromfi feldolgozására alkalmas, Esztergom, Győr, Komárom és Tatabánya kiskonyháinak, éttermeinek ellátása az elsődleges cél.

A 2013-ban alakult Horváth Agrofarm Kft. Szomódon, a Ferencmajorban hozta létre a Boravis félautomata baromfivágóhidat.

– Mivel a 150 km-es körzetünkben nincs vágóhíd, ezért a húsboltjaink friss baromfival való ellátása egyre nagyobb nehézséget jelentett – mondta az átadón Horváth Róbert ügyvezető.

Győrffy Balázs: Támogatás nélkül is lehetőség van a fejlesztésre – fotó: agrotrend.hu

Az élelmiszerláncban a szűk keresztmetszetet jelenleg a feldolgozóipar jelenti Magyarországon.

– Termelői oldalról is nagy jelentősségel bír, ha egy környékbeli feldolgozó létesül – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. – Szeretnénk elérni, hogy az alapanyagot ne külföldre vigyük, hanem idehaza dolgozzuk fel, és minél nagyobb értéket állítsunk elő itthon.

Ehhez pedig a mostaninál sokkal jelentősebb beruházási volumen szükséges

– tette hozzá.

Tavaly 70 ezer fővel több embernek adott munkát az agrár- és élelmiszergazdaság, mint 2010-ben. Ebből 50 ezer munkahely a mezőgazdaságban, 20 ezer az élelmiszeriparban realizálódott. A szomódi vágóhídon 10 új munkahely létesült, de a beszállítókat is tekintve ennél jóval több családnak nyújt megélhetést.

A képen: Michl József, Tata polgármestere; Horváth Róbert, a Horváth Agrofarm Kft. ügyvezetője; Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár; Győrffy Balázs NAK-elnök; Bencsik János országgyűlési képviselő és Cellár József, Szomód polgármestere – fotó: agrotrend.hu

A madárinfluenza hatása alaposan rányomta a bélyeget a hazánkban az egyik legjelentősebb agrárexporttal bíró ágazat tavalyi teljesítményére. A Baromfi Termék Tanács (BTT) összesítése alapján

a járvány mintegy 20 milliárd forint kárt okozott, ebből a közvetlen kár 11-12 milliárd forintot tett ki.

A BTT adatai szerint a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent tavaly az azt megelőző évhez képest. A vírus nem kímélte a szaporítóanyag-előállításért felelős tenyészállományokat sem, amiről bővebben ITT olvashat.

A Horváth Agrofarm Kft. a feldolgozás után termékeit saját hűtőkocsikkal szállítja vásárlóinak – fotó: agrotrend.hu

Az egyes fajok közül a csirke felvásárolt mennyisége – az ágazatot sújtó járványos betegség ellenére – némileg emelkedett tavaly, 0,8 százalékkal, több mint 403 ezer tonnára nőtt. Ez 85 százalékkal haladta meg a 10 évvel ezelőtti mennyiséget. A csirkével szemben a többi fajnál visszaesés mutatkozott: a pulykafelvásárlás közel 5 százalékkal (96,5 ezer tonnára), a libáé 21 százalékkal (27 ezer tonnára), a kacsáé pedig 35 százalékkal (56 ezer tonnára) csökkent.

A pulykánál idén stagnálásra vagy enyhe csökkenésre számítanak a szakemberek, a víziszárnyasoknál viszont jelentős bővülés várható, és nőhet a csirkeágazat is.

– A termelők komolyan vették a madárinfluenza-járványt követő ellenőrzéseket, melynek hatására szinte mindenhol fejlesztések indultak meg – mondta az agrotrend.hu-nak Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár. – A tavalyi járvány kialakulásához jelentősen hozzájárult a rendkívül nagy állatsűrűség és az ehhez kapcsolódó járványvédelmi hiányosságok, mint a takarmánykezelés és -védelem, a fertőtlenítés hiánya. Úgy gondoljuk, hogy megfelelő ismeretátadással és a telepek korszerűsítésével a jövőben ezek a járványok megelőzhetőek lesznek.

agrotrend.hu