A málnásban a muslica lesz a jövő „kiváló” dolgozója?

A bogyósgyümölcsöket tekintve az idei év nem indult igazán szerencsésen. Az április végi – májusi fagyok megtizedelték a szabadföldi szamóca termést. Majd a május viszonylag csapadékos volt, így a szamóca termések védelme kihívást jelentett, hiszen nem megfelelő talaj takarás esetén, a termelőknek könnyen meggyűlt a baja a botritiszes, colletotrichumos vagy akár az antraknózisos betegségekkel. A szamóca alapvetően meghálálja a hűvös, csapadékos időt, hiszen a termések mérete nagyobb lesz, de ilyenkor a gombás betegségek nehezítik a termelők dolgát.

Nemcsak a málna esetében, hanem a többi bogyósgyümölcsnél is nagyon nehéz tényező a termesztés során, a megfelelő kézi munkaerő hiánya. Ez a probléma ugyan az idén jelent meg rendkívül markánsan a médiában, de a termelők oldaláról tudjuk, hogy a probléma már évek óta jelen van, és évek óta fokozódik.

Előfordulhat azonban, hogy ezt a kérdést sajnálatos módon egy kártevő fogja feloldani?

Sajnos a foltos szárnyú muslica okozta kár közel áll ahhoz, hogy a málna és a szeder termelők nagyon komolyan elgondolkodjanak a jövőt illetően. A foltos szárnyú muslica akár 100%-os kár okozására is képes egy-egy ültetvényben, amelyről már egy korábbi cikkben is írtunk. A legnagyobb probléma a kártevővel az, hogy egyelőre nincs ellene elfogadható növényvédelmi megoldás. Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában gondot okoz a károsító, és a helyzet sürgős megoldásért kiált, hiszen a kártevő nemcsak a málnát, hanem még több tíz tápnövény, annak termését is károsítani képes, mint a cseresznye, szamóca, szeder, vékony héjú szőlő, meggy, kökény. A kártevő az idei évben a nyár végén, az ősz elején hazánkban több helyszínen is komolyan felütötte a fejét, a korábbi évekhez képest jóval jelentősebb előfordulással és kártétellel.

A hazai termelők két tényezőben bízhatnak, ami a foltosszárnyú muslicát illeti. Az egyik, hogy a világméretű növényvédő szer gyártó cégek a probléma méretére való tekintettel megoldást találnak rövidesen, vagy a másik esélyünk az országunk időjárása. A kártevő Európában már évek óta károsít, itthon mégis idén jelent meg igazán markánsan. Ennek valószínűleg az időjárásunk lehet az oka, ugyanis a foltosszárnyú muslica nem kedveli a meleg, száraz, aszályos időjárást. Most is áll tehát a tézis, miszerint mindennek megvan az előnye és a hátránya, azaz van amikor a száraz, aszályos időjárásnak is örülni kell.

A foltosszárnyú muslica a nyár végén, ősz elején jelent meg igazán markánsan, így a nyári málna termesztőinek még kevesebb gondot okozott a kártevő, az őszi málna termesztőivel ellentétben.

A ribiszkék esetében az év kiegyensúlyozott volt, hiszen ez a bogyósgyümölcs is kedveli a csapadékos, hűvös időjárást. A szüret utáni lombot károsító gombás betegségeken kívül, kifejezetten jelentős, kiugró növényvédelmi helyzet az idén a ribiszkék termesztése során elmaradt.

Mindent egybe vetve elmondhatjuk, hogy az idei hűvös, csapadékos időjárás kedvezett a bogyósgyümölcsöknek, hiszen azok éppen az ilyen klímát kedvelik. A szezon végén megjelenő muslica azonban nagyon komoly, nem csak az idei évre vonatkozó növényvédelmi kihívás.

A hazai növényvédelmi hatóság már korábban is jelezte a kártevő jelenlétét az országban, de ilyen mértékű kárt még egyik évben sem okozott a foltosszárnyú muslica. Elmondható tehát, hogy az idén olyan növényvédelmi nehézséggel szembesültünk, amely az előttünk álló évek (bogyós)gyümölcstermesztésére kiemelkedő hatással lesz majd.  

agrotrend.hu / Benedek Borbála