2022.07.07., csütörtök , Apollónia

Kertészet

2021. július 07. szerda • 09:42

Zöldmetszés a szőlőben 2.

A szőlőtermesztésben már ősidők óta alkalmazott zöldmetszési módszer, a csonkázás.

Cikkem első részében már ismertettem az egyéb hajtás visszavágási műveleteket, jelen cikkem pedig teljes egészében az előbbi fogalmat hoznám közelebb az olvasóhoz, amelyet gyakran tetejezésnek is hívunk.

A néphidelem szerint a csonkázást Péter-Pál hetétől (VI. 29) Lőrinc napjáig (VIII. 10) volt tanácsos végezni. „Somlón az urasági szőlőkben valamivel előbb, Margit nap hetében (VI.10) csonkáztak”. A munkát kezdetben kézzel vagy metszőkésekkel, majd metszőollóval végezték.

A tetejezés ideje, gyakorisága és módja a művelésmódtól, a támrendszertől és a fajta vitalitásától is függhet. Optimális ideje hagyományosan a hajtások tövi részének sárgulása, barnulása. A művelettel a vegetatív (hosszanti növekedésű) tőkerészeket kívánjuk szabályozni.

Fő célunk, hogy az asszimiláció termékeit ne további hajtásnövekedésre, hanem a termés és a vesszők jobb beérésére, tartalékok képzésére fordítsa a tőke.

Ám a szakszerűen elvégzett csonkázás további előnyökkel is járhat. Javítja a lombfal fényviszonyait és csökkenti az önárnyékolást. Növényvédelmi szempontból kedvező, hogy egy rendezett lombfalat kell permetezni, illetve a jobb mikroklíma miatt mérsékelni tudjuk a gombásbetegségek megjelenését. Nem utolsó szempont az is, hogy a hajtásbefűzés is könnyebb lesz és bejárhatóbb sorokat kapunk a többi művelési munka elvégzéséhez. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy könnyen gépesíthető különféle gépcsoportokkal.

Forrás:rheingrafenberg.de

Javul a vízfelhasználás és a fotoszintézis teljesítménye is. Szabályozott lesz a tőke termőegyensúlya, jobb vessző- és termésérés érhető el. Az asszimiláták nagyrésze elkezd a fürtök felé vándorolni.

A csonkázás módja művelés módonként is változhat. Elsősorban az alacsonyabb művelésű szőlőknél meghatározó az időfaktor, a magasabb művelésű társakkal szemben. Például gyalogművelésű tőkék esetében, akár már június elején is csonkázhatunk. A virágzás alatt viszont nem tanácsos „bolygatnunk” a tőkéket. Túl korai csonkázást is kerülnünk kell, mert a zsenge hajtásaink fokozottan peronoszpóra érzékennyé válhatnak. „A túl rövidre, 50–60 cm-re való visszavágás egyértelműen gyengíti a tőkét. A hosszabbra, mintegy 80–100 cm-re csonkázás kétségtelenül előnyösebb. Ennél magasabban ne csonkázzunk, mert a túl hosszú hajtáskötegek könnyen eldőlhetnek”. A csonkázást követően pedig a hónaljhajtások fokozottabb növekedésére kell számítanunk.

Forrás: eco-stuttgart.de

Az erős csonkázás a tőke legyengüléséhez vezet és a termés mennyisége és minősége is kárt szenved. A virágzás előtti csonkázás a terméshozamra lehet jó hatással, viszont a minőség romolhat, de virágzás után elvégezve már mennyiségi növekedést érhetünk el. A virágzást követő 20-30napban elvégzett tetejezés mind a minőségi-, mind a mennyiségi paraméterekre is kedvezően hat és a vesszőérést segíti.

Összefoglalva, a szakszerű és tudatos csonkázásnál alkalmazkodnunk kell az évjárathoz és a saját termőhelyi viszonyainkhoz, s így az elvárásainknak megfelelően szabályozhatjuk a termés- és a vesszőérés folyamatát.

Tamás Emőke

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.