Jövőt látnak a kenderben

– A földtéglából indulva találtam rá a kenderbetonra, amely kiváló hőszigetelő – meséli Pfeffer Péter építészmérnök, aki Ecséden szeretne a kenderre épített szociális szövetkezettel munkát, megélhetést adni hátrányos helyzetű embereknek. A kender az egyik legősibb ipari növény, amit kezdenek újra felfedezni. A Kárpát-medencében évszázados hagyományai vannak a kendertermesztésnek, régen főként zsákot, kötelet, ruhákat, halászhálót készítettek a rostjából.

A reneszánszát élő haszonnövénynek ma már rendkívül széles a felhasználása: a textilipar mellett a gyógyszer-, az élelmiszer, a gép- és az építőipar is kiaknázza a kenderben rejlő lehetőségeket. Pfeffer Péter építészmérnök néhány évvel ezelőtt költözött Ecsédre. A szakember tíz éve foglalkozik környezetbarát építőanyagok kutatásával.

– Kezdetben a legősibb építőanyagot, a földet vizsgáltam meg. Létezik ugyanis olyan technológia, amivel földből téglát lehet préselni. A földtégla hőszigetelő értéke azonban nem felel meg a passzív ház előírásainak, ezért más megoldást kerestem, s végül rátaláltam a kenderbetonra. Ezt kender pozdorja, mész és víz keverékéből készítik. A probléma az volt, hogy nem állt rendelkezésre kender a tégla elkészítéséhez, ezért el kellett kezdeni kendert termeszteni. Természetes építőblokkokat, szigetelő- és falazóanyagokat állítanak elő a kenderbetonból. Nagyon fontos, hogy ehhez a növénynek azok a részei is felhasználhatók, amelyek ma hulladéknak minősülnek.

A kenderbetonból épített ház jól szigetel, kiváló hőtáróló – tette hozzá Pfeffer Péter, aki kendertermesztőkkel, valamint feldolgozókkal összefogott és szociális szövetkezetet hozott létre Ecséden. Tevékenységük során a magra termesztett kender kisüzemi termesztését és teljes feldolgozását helyeznék előtérbe. A szövetkezet célja továbbá az, hogy pályázati források bevonásával munkahelyet teremtsen képzett és képzetlen, valamint hátrányos helyzetű embereknek. Nagy álmuk, hogy kenderműhelyt létesítsenek Ecséden.

A sokrétű haszonnövény termesztésére számos iparág építhető. A feldolgozáshoz nincsenek gépek, ezért a gépiparban is rejlenek lehetőségek. Újabb probléma merült fel: ki fog a földeken dolgozni, hiszen nincsenek szakemberek, ezért oktatási rendszert dolgoztak ki és három hónapos kendergondozó és feldolgozó képzést szerveztek.

– Az építészmérnök szerint a kendertermesztés csak akkor gazdaságos, ha a növény minden részét feldolgozzák. A rost készítésének mellékterméke a pozdorja, amit az építőiparban használunk. A kendermag élelmiszeripari felhasználása jelentős, egyebek mellett olajat, lisztet készítenek belőle. A haszonnövény feldolgozása egyébként nem annyira gépi, sokkal inkább emberi jelenlétet, munkaerőt igényel – mondta Pfeffer Péter.

Fotó: Illés Anita

A képen Pfeffer Péter és Rabocskai Laura a kender feldolgozás egyik fázisát mutatja be a régi dekortikáló gép segítségével. Egy 1900-as évek elejéről származó mechanikus dekortikáló (régi nevén „szalagosító”) gépbe helyezték a kendert. A gép segítségével elvégezték a tilolást, a rost és a kenderkóc szétválasztását.

– Óriási előnye a szerkezetnek, hogy a kórót áztatás nélkül szétválasztja a pozdorjától. Korábban ugyanis csak a napokig tartó áztatás után lehetett tilolni – magyarázta Rabocskai Laura, aki a bemutató során a kenderkócot fonallá sodorta. Laura egyébként lakberendezési tárgyakat, jógapárnát, dísztárgyakat, zsákokat, terítőket készít az ősi növényből.

Az építőmérnök kiemelte: pályáztak a dekortikáló gép motoros verziójának elkészítésére, amelyhez Ecséden találtak is szakembert.

Kender nap lesz Ecséden

Ecséden augusztus 27-én Kender Napot szerveznek a Buzás Borházban, ahol az előadók bemutatják a kendertermesztés és feldolgozás lehetőségeit és aktuális információkat osztanak meg az érdeklődőkkel. Pásztor Zsolt maklári kendertermesztő, az ecsédi szövetkezet tagja elmondta: a rendezvény célja az információ átadás, figyelemfelkeltés az ipari kender iránt, V4-es partnerek bemutatása. – Középtávú célként egy vidékfejlesztési mintaprojektet szeretnénk megvalósítani, aminek Ecséd lenne a kiindulópontja. Nagy erőforrást összpontosítanánk az élelmiszeripari mag, valamint a rost és pozdorja feldolgozásra kisüzemi szinten. Olyan termelői közösségeket tervezünk létrehozni, amelyek együttműködnek, a szociális szövetkezet pedig segítené a kender piacra jutását.

Egy nemrégiben megjelent rendeletmódosítás szerint a gazdálkodók legálisan foglalkozhatnak a jövőben a pszichoaktív tetrahidrokannabinol (thc) hatóanyagot alacsony koncentrációban tartalmazó, ipari felhasználásra szánt növény termesztésével. A tervezet a nemesítés feltételeit is tisztázza, korábban ugyanis a rendkívüli eredményeket elérő tevékenységnek nem volt jogszabályi alapja.

agrotrend.hu / heol.hu