2020.10.22., csütörtök , El?d

Agrárpénzek

2020. szeptember 24. csütörtök • 07:48

„Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál!”

Ez az ötven éves reklámszlogen egy baromfiipari korszakváltást vitt át a köztudatba. A baromfi azóta is az agrárium leginkább versenyző szektora. Így van ez belföldön, a kontinensen és a világ minden táján. A hatékonysági verseny éppen ezért igen kiélezett. Nagyon gyors egymásutánban jelennek meg az egyre hatékonyabb technológiák, gyors az innovációs ciklus, a robotizálás már valóság. Mindez együtt jár a koncentráció gyors emelkedésével is. Mekkora rést ütött ezen a 2020-as válsághalmaz, és mik a kilátások?

Szándékosan nem hazai, de közeli példát hozva erre Ukrajnából: Az MHP SE az ország csirketermelésének 60 százalékát, a belföldi csirkehús piac 35, a készítménypiac 55 százalékát, az export 90 százalékát tartja kezében. Stratégiai céljuk a világ egyik legnagyobb baromfiipari cégcsoportjává válni. A termelés további 30 százalékát 6 közepes feldolgozó képviseli. Ezek többnyire teljes vertikális integrációban működnek a takarmánytermeléstől a késztermék disztribúcióig. Az ország máris a negyedik legnagyobb csirkehús exportőr, és hol van még a vége!

A tendencia nem kerüli el a hazai baromfiipart sem. Erre a madárinfluenza is rátett egy lapáttal, ezért az elkövetkező hónapokban is hallani fogunk tulajdonosváltásokról. A háttérben éppen a kemény versenyből adódó szűk nyereségrés, a növekvő gazdaságos üzemméret, és a tartós hatékonyságnövelési kényszer áll. A beruházási verseny látványos fejlődést hozott. Bár az EU által nem preferált ágazatról van szó, itthon a végéhez közeledő pénzügy-kifizetési ciklusban 200 baromfitelep épült vagy újult meg 30 milliárd forintos támogatásból. A NAIK AKI adatai szerint tavaly különböző jogcímeken 17,1, idén az első negyedévben 2,6 milliárd forint támogatás jutott el a baromfi szektorba.

Azért ez fáj!

Bár 2020 szeptember 8-ától mentesek vagyunk a baromfiinfluenzától, nemzetközi partnereink, akik tilalmat vezettek be termékeinkkel szemben, a mai napig nem szüntették meg azokat. Ez persze adminisztratív dolog, de nyilván egyfajta piacvédelmi, -befolyásoló eszköz is. Bár kivitelünk több mint 90 százaléka az Európai Unión belül talál vevőre, főként a távol-keleti piac visszanyitását várjuk nagyon.

Exportkorlátozásokat jelenleg 16 ország (országos tilalom: Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-Szigetek, Izrael, Kína, Kuvait, Malajzia, Tajvan, Omán, Szudán; régiós tilalom: Hong Kong, Japán, Szingapúr, Oroszország, Mexikó, Szaúd-Arábia) tart még fenn velünk szemben.

Joggal számítunk arra, hogy az elkövetkező hetekben e piacok lassan visszaadják majd szállítási lehetőségünket, a kérdés az, hogy víziszárnyas szektorunk mikor lesz újra abban a helyzetben, hogy árualapja a szállításokat lehetővé is teszi. Ha a július idusától számolunk a nagyobb mennyiségű újratelepítésekkel, akkor október végén már érdemi vágóalapanyag állhat elő. Ez azt jelenti, hogy az év végi keresleti hullámba mind a belföldi, mind az exportpiacokon vissza tudunk térni. Kérdés azonban, hogy a fent listázott partnerek nyitottak-e a velünk való együttműködés folytatására. Annak fényében ugyanis, hogy e járvány most nálunk tombolt leginkább, versenytársaink nyilván elfoglalták időközben a piacunkat. Visszaszerzésük nem egyértelmű, kemény erőfeszítésekre lesz szükség.

Hosszú évek óta hozzászoktunk már a szárnyaló magyar baromfiexporthoz. Ennek megtorpanásához csak egy olyan soha nem látott együttállás vezethetett, mint a 2020-as koronavírus és a baromfiinfluenza együttes hatása. Pozitív egyenlegünk természetesen nem került veszélybe, de ahogy azt e lap hasábjain már előre jeleztem, Lengyelországból meglódult a behozatal, és elérte a 15 ezer tonnát az első félévben. Összességében növekvő importról és csökkenő exportról szólt az első félév. A második félévben lassan ugyan, de helyre áll a régi rend.

A világ baromfipiacait is megrázta a koronavírus, de a helyreállítás már előrehaladott. Az árak mind az EU-ban, mind Brazíliában korrigálnak.

Kínában a növekvő kereslettel még nem tud lépést tartani a termelés emelkedése, így nő az import. 2020 januárjától májusig 358 600 tonnát tett ki a bevitel, ami 76 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2020 második felében már csökkenő lesz a bővülés üteme, és az előrejelzések szerint 2021-ben 16 százalékkal, 775 000 tonnára csökken majd, elsősorban a csökkenő hazai baromfiár miatt. Érdemes megjegyezni, hogy ez még mindig duplája lesz a kínai ASP-járvány kitörését megelőző átlagnak.

Az áprilisi mélypont óta az EU átlagos csirkeárai 5-6 százalékkal korrigáltak felfelé és stabilizálódtak. Az első félévben az EU csirkehús exportja (immár az Egyesült Királyság nélkül) 6,2 százalékkal, míg importja 12,8 százalékkal csökkent. Az Egyesült Királyság nagy beszállítóvá vált, így Brazília a második helyre szorult. Kiemelendő, hogy a korábbi évek trónkövetelője, Ukrajna bevitele idén visszaesett, mert az EU január 22-én influenza miatt kitiltotta termékeit az egységes belső piacról. Azért áprilisban és májusban sikerült nekik Magyarországra 208 tonnát behozni valahogy!

Az EU idei előrejelzése a termelés 2, az export 8, az import 10, a fogyasztás 1,6 százalékos csökkenésével számol.

Forrás: DG Agri

Az import növekedése - árcsökkenés formájában - végiggurult a hazai baromfi termékpályán. Hála a magas integráltságnak, a csirke ára stabil maradt. A kacsa és a pulyka azonban lefelé mozdult, míg az alacsony kínálat ismét felfelé nyomta a liba árát.

Forrás: KSH

Mi következeik mindebből számunkra?

  1. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint a baromfiszektor regenerálódása az utolsó negyedévre fog felgyorsulni. Akkorra a kapacitások újra magas szinten fognak dolgozni, a bevételek nőnek. Az év végi keresleti csúcsok kirántják a gödörből a hízott szektort is, ha nem lesz újabb influenza. Az exportkorlátozások miatt azonban a kivitel el fog maradni az előző évitől.

  2. A baromfihús piaca fogja a leggyorsabb reorganizációt mutatni az állati termékláncok közül az előttünk álló hónapokban, és a legnagyobb éves növekedést a következő években is. Egyszerűen azért, mert illeszkedik az egészséges életmódról kialakult fogyasztói képbe, viszonylag alacsony az ára, gyors a termelési ciklusa.

  3. A koncentráció az iparágban tovább fog emelkedni, ami a nemzetközi versenyképességet is javítani fogja.

  4. A kereskedelmi láncok nagy hívei a készletek alacsony áron való nemzetközi terítésének. Ezt látjuk most a lengyel csirkehús mellett a spanyol és német sertéshúsnál, egyes tejtermékeknél. Ez kétlövetű fegyver, hiszen magas kereskedelmi árrést tesz lehetővé, és egyben a belföldi beszállítókat is sarokba lehet vele szorítani, ami megint egy magasabb jövedelem a kereskedelem számára. Eközben mindannyian érzékeljük, hogy egyre többet kell fizetnünk a pénztáraknál. A bontott csirke fogyasztói ára 7,2, a combé 4,6 százalékkal volt magasabb idén augusztusban, mint egy évvel korábban. A mellnél látszik leginkább az import növekedésének hatása, hiszen az ára nem változott.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Pályázatok, Támogatások, Gabonapiac, Fiatal Gazda

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.